Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset


A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. február 11-én (473. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8173

[…] egészségkárosodás lehet maradandó, de lehet könnyebb, adott esetben jelentéktelennek tűnő sérülés.A munkabaleset az Mvt. értelmező rendelkezése által meghatározott fogalom. A munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.Az Mvt. R. 5. §-ának (1) bekezdése a munkáltató kivizsgálási kötelezettségét – a munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni – a munkaképtelenséggel járó balesetekre terjeszti ki.Az Mvt. a szervezett munkavégzéssel összefüggésben elszenvedett balesetek kivizsgálási rendjét szabályozza, az egészségbiztosítás rendszere szélesebb terjedelmet foglal magában, a munkavégzés helyére, illetve a munkavégzés helyéről a tartózkodási helyre szokásos közlekedési útvonalon bekövetkezett balesetet is üzemi balesetnek minősíti.A munkaképtelenséget nem okozó munkabalesetekre vonatkozó eljárás tekintetében az Eb-tv. R. 45. §-ának (1) bekezdése alapján a bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz iránti kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek kell elbírálnia akkor is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási betegség pontos leírását.Az üzemi baleset és a munkabaleset, bár gyakran együtt használt fogalmat jelöl, nem egymás helyettesítő szinonimái.A munkabaleset elbírálása a munkáltató hatáskörébe tartozik, a baleset üzeminek minősítése kifizetőhelyi hatáskör.Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.A baleset üzemi jellege az erre a célra rendszeresített és a munkáltató által kiállított üzemi baleseti jegyzőkönyv birtokában ismerhető el.A munkáltatónak a jegyzőkönyvet az abban foglalt pontokban elvárt kiterjedt részletezettséggel és olyan mértékű alapossággal kell kiállítani, hogy az utólagos minősítésre, a kifizetőhely megalapozott döntéshozatalára alkalmas legyen.A hivatkozott Eb-tv. R. 45. §-ának (1) bekezdése ismeretében a megfelelően dokumentált körülmények ismeretében a kifizetőhely döntésre kötelezett.Amennyiben az üzemi baleseti jegyzőkönyv […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.