Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. november 26-án (469. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8108

[…] övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával, parkométerrel vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. Egyszerűbben megfogalmazva, az ilyen igazolvány legnagyobb előnye, hogy a mai parkolóhelyínséges időkben az arra rászorultaknak ne kelljen órákat bolyonganiuk a végre fellelt parkolótól az úti céljukig, hanem a közelben parkolhassanak. Négy esetet ismer a jogszabály, melyek alapján a kedvezmény igénybe vehető. Jogosult az igazolványra, aki a 102/2011. Korm. rendelet értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott. A rendelet alapján ők olyan súlyos mozgáskorlátozott személyek, akik a közlekedőképességükben súlyosan akadályoztatva vannak, és ez az állapotuk várhatóan legalább három éven keresztül fennáll. Ebben az esetben a minősítést a rehabilitációs szakértői szerv végzi, illetőleg, ha a kiadott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás már rendelkezésre áll, a kérelmet ez alapján kell elbírálni. Második lehetőség az, amit levélírónk is említett. Az a személy, aki a 141/2000. Korm. rendelet értelmében látási fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, autistának, illetve mozgásszervi fogyatékosnak minősül. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Az is jogosult, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Értelmi fogyatékosként az értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, vagy állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. A kromoszóma-rendellenesség és a szerzett vagy fejlődési károsodásból eredő hangképzési rendellenesség is lehet a fogyatékossági támogatás alapja. Utoljára, de nem utolsósorban mozgásszervi fogyatékos az, akinek a mozgásrendszer-károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel […]