Munkahelyi kamerahasználat


Hol, meddig és milyen mértékben kell tűrniük a kamerás ellenőrzést a munkavállalóknak? Milyen szabályokat betartva telepíthet jogszerűen kamerás megfigyelőrendszert a munkáltató a munkaterületeken?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. október 8-án (466. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8053

[…] munkateljesítményének megfigyelése jogellenes. Az alkotmánybíróság 36/2005. határozatában ezzel kapcsolatosan kimondta, hogy „A kamerának mint a tulajdonvédelem technikai eszközének az alkalmazása a tulajdon tárgyainak óvására alkalmas ugyan, ám óhatatlanul személyekre, emberi magatartásokra, szokásokra, megnyilvánulásokra, illetőleg magára az emberi testre is irányulhat. Az elektronikus úton történő megfigyelés tehát alkalmas arra, hogy a magánszférába behatoljon, intim élethelyzeteket rögzítsen akár olyképpen, hogy az érintett nem is tud a felvételről, vagy nincs abban a helyzetben, hogy mérlegelhesse az ilyen felvételek megengedhetőségét és azok következményeit. Az így végzett megfigyelés a magánélethez való jog sérelmén túl – szélesebb és mélyebb értelemben – az emberi méltósághoz való jogot általában is érintheti. A magánszféra lényegi fogalmi eleme éppen az, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek.” A munkavállaló folyamatos megfigyelése személyvédelemre hivatkozás mellett sem jogszerű, ez alól kivételt képez, ha a munkavégzés során a munkavállaló élete és testi épsége közvetlen veszélyben van: ilyen lehet például egy ipari üzem területe.Adatkezelés, így a munkahelyi kamerás megfigyelés legfontosabb korlátjai a következők:– A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető!– A munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell az adatkezelés lényeges követelményeiről (lásd lentebb).– Jogszerű adatkezelés során be kell tartani az általános adatvédelmi rendelet alapvető rendelkezéseit: legfőképpen ilyen a célhoz kötött adatkezelés, a tisztességes adatkezelés, valamint az adattakarékosság elvét [GDPR Rendelet 5. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pont].– Az adatkezelés legerősebb korlátja az emberi méltóság tiszteletben tartása.Az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében a munkahelyen tilos elhelyezni kamerákat többek között az öltözőkben, a zuhanyzókban, valamint illemhelyiségekben. A munkavállaló magánélete sem figyelhető meg, munkahelyen ennek általános színtere az ebédlő, pihenőhelyiség, itt kamera nem telepíthető. Ez alól azonban kivételt jelenthetnek az olyan esetek, amikor ezeken a területeken védendő vagyontárgy található, vagy ha a munkáltató jogos érdeke indokolja azt – például a helyiségben rongálások, lopások történnek.Miről kötelező tájékoztatni a munkavállalót az általános adatvédelmi rendelet szerint?– Az adatkezelőnek és (ha van) az adatkezelő képviselőjének, az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről;– személyes adatok tervezett kezelésének céljáról és az adatkezelés jogalapjától;– adott esetben az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről, a személyes adatok címzettjeiről;– adott esetben annak tényéről, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás;– a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;– az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;– a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;– a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;– arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul, vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá, hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása.Az adatkezelés jogszerűsége felett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság őrködik, így a visszásságok és az adatkezelések kivizsgálására és szankciók […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.