Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. augusztus 21-én (463. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7991

[…] ellátásra. Ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy – mivel a Ptk. értelmében az örökbefogadás jogerős létrejötte esetében – a gyermek a vér szerinti gyermek jogállásával azonos helyzetbe kerül, így a családtámogatási ellátások igénylése során az örökbefogadás megjelölése nem szükséges. A szülővel együtt élő házastárs meghatározásával összefüggésben azt szükséges hangsúlyozni, hogy amennyiben a házaspár nem közös gyermeket nevel a háztartásban, akkor is jogosult lehet nevelési ellátásra a házastársa gyermekére tekintettel. Az élettársak is jogot szerezhetnek egymás gyermeke jogán az ellátás igénybevételére. A szülővel együtt élő élettárs is jogosult lehet tehát az élettárs gyermeke után nevelési ellátásra, iskoláztatási támogatásra, ha az ellátással érintett gyermekkel közös a lakó- vagy tartózkodási helye, és a gyermek szülőjével fennálló élettársi kapcsolata legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolat fennállását az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Ez a kérdés azért fontos, mert a családi pótlék összege differenciáltan került meghatározásra, amely függ a családban nevelt gyermekek számától, attól, hogy a szülő egyedülálló vagy sem, illetve függ attól is, hogy a gyermek tartósan beteg-e. A családi pótlék összegét a jelzett törvény gyermekenként határozza meg. Amennyiben a jogszabály majd lehetőséget ad rá, az ellátásra vonatkozó igényt a meghatározott nyomtatványon vagy ügyfélkapun keresztül célszerű benyújtani. Az ügyfélkapun fellelhető dokumentum rubrikái hasonlatosak a papíralapú nyomtatványhoz. A „Kérelem családi pótlék megállapítására” nyomtatvány szerkezetileg öt nagyobb részre tagolódik. Az első részben a kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy milyen jogcímen igényli a családi pótlékot, azaz, mint szülő, vagy gyám, vagy saját jogon, valamint a saját és – amennyiben van – házastársa/élettársa személyes adatait és a lakcímét is. Lakcímként azt a címet kell feltüntetni, ahol az életvitelszerű tartózkodás megvalósul, és az egyben a kérelmező lakcíméről kiállított hatósági bizonyítványán is szerepel, mint bejelentett cím. Itt kell nyilatkozni arra vonatkozóan is, hogy keresőtevékenységet folytat-e valamely, Magyarországon kívüli EGT-tagállamban. Ennek szükségességét az adja, hogy ennek ismeretében lehet eldönteni, hogy a közösségi jog szabályait kell-e alkalmazni, vagy sem. A nyomtatvány második blokkjában a saját háztartásban eltartott gyermekeket kell felsorolni személyes adataikkal együtt, továbbá itt kell a gyermek tartós betegségére, a kérelmező egyedülállóságára vonatkozóan is megadni az adatokat. Ezen rész kitöltése kapcsán arra kell különös figyelmet fordítani, hogy nemcsak azt a gyermeket kell feltüntetni, aki után a kérelem benyújtásával kíván valaki családi pótlékot igényelni, hanem azt is, akik után már részesül az igénylő az ellátásban, vagy beszámított a családi pótlék összegénél. A nyomtatvány harmadik részében a jogosultság megállapításához, illetve a folyósításhoz szükséges adatokat kell megadni. Többek között meg kell jelölni […]