Munkabér kifizetése csődeljárás alatt
Kérdés
Hogyan érinti a munkabérek kifizetését, illetve a munkáltató munkabérfizetési kötelezettségét a folyamatban lévő csődeljárás? Miként kerül sor a munkabérek kifizetésére? A munkáltatónak vagy a bérgarancia-alapnak kell kifizetnie a béreket ebben az esetben?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. július 16-án (461. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7952
[…] rendelkezések – mint a munkavállalói munkabért legalább havonta utólag egy alkalommal el kell számolni, valamint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni – nem kizárólag abban a tekintetben érvényesülnek, hogy a munkáltató számára ezek kötelező rendelkezések, hanem abban is, hogy a munkáltató nem kezdeményezhet tárgyalásokat a késedelmes teljesítésről vagy a kifizetés átütemezéséről.Mindez kifejezésre jut a Csőd-tv. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, mely jogszabályhely alapján: a fizetési haladék a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények kifizetése alól nem mentesít.Akár a munkabér, a munkabért terhelő adók és a társadalombiztosítási járulék is normaszövegben rögzített fizetési esedékességgel rendelkezik, ennek következtében nem vonható az egyezség körébe.A gazdálkodó szervezet számláinak terhére munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatások, valamint az ezeket terhelő adók és társadalombiztosítási járulék tekintetében fizetési megbízás teljesíthető.Szemben a felszámolási eljárással, melyben érvényesül a nyilvántartásba vett hitelező kielégítési sorrendjének betartási kényszere, ezért nincs helye végrehajtás lefolytatásának, a csődeljárásban a munkabért terhelő adók és más közterhek beszedése érdekében a végrehajtás folytatható.Az eredményes csődegyezség érdekében az adós gazdálkodó szervezet a végrehajtás felfüggesztése érdekében kérelmet terjeszthet elő. Az adóhatóság döntési jogkörében felfüggesztheti a végrehajtási eljárást, ha az adós gazdálkodó szervezet a felfüggesztésre okot adó méltányolható körülményt igazolja, és korábban a végrehajtási eljárás során az adóhatóság nem sújtotta eljárási bírsággal.Az adóst köti az egyezség kényszere, ezért a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra a hitelezőit összehívja, és egyezségi tárgyalást tart. Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről.Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a szavazatok többségét külön-külön megkapta.Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodást a hitelezők által elfogadott […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*