Munkavállaló kártérítési felelőssége


Hogyan tudja megtéríttetni a munkavállalóval az okozott kárt a munkáltató abban az esetben, ha figyelmetlensége miatt tönkrement a céges telefon? A dolgozó nem tartotta be a telefon kezelésére vonatkozó munkahelyi szabályokat, és ez okozta a kárt. Milyen munkajogi lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak? Levonhatja a dolgozó béréből a kárt?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. december 19-én (450. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7741

[…] azonban ezeket érdemes részletesen, egyesével is áttekinteni. Az kijelenthető, hogyha a fenti esetek egyike sem áll fenn, akkor nincs lehetőség a munkabérből történő közvetlen levonásra. Ahogy azt az Mt. szabályai is rögzítik, nagyon fontos követelmény, hogy levonásnak csak a levonásmentes munkabérrészig van helye. Azt mindenképp érdemes tudni, hogy 2023. január 1-jétől levonásmentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabér 60.000 Ft-ig (ez tehát a levonásmentes munkabérrész; korábban sokáig ez az összeg 28.500 Ft volt). Azt is érdemes e körben megjegyezni, hogy amennyiben károkozásból ered a munkáltató követelése, akkor figyelemmel kell lennie arra, hogy az Mt. 179. §-ának (3) bekezdése alapján a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. A 161. § (1) bekezdése alapján a levonásmentes munkabérrész feletti összegből lehet levonást eszközölni jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján. Idetartoznak a kötelező levonások, mint például a személyi jövedelemadó és egyéb járulékok; de e körbe esik az is, hogyha valaki ellen végrehajtás van folyamatban, és végrehajtható határozat, pl. bírósági letiltás alapján történik a munkabérből való levonás. Más az eset, hogyha a munkáltató követeléséről van szó, ezt szabályozza a 161. § (2) bekezdése. Ezt csak két esetben lehet levonni: egyrészről akkor, hogyha a munkavállaló ehhez hozzájárult, de akkor is csak a levonásmentes munkabérrészig; másrészről akkor, hogyha a munkáltató követelése előlegnyújtásból ered. Fontos tehát, hogy abban az esetben, hogyha a munkavállaló kifejezetten nem egyezett bele a levonásba, akkor a munkáltató nem vonhatja le a követeléseit közvetlenül a munkabérből, még abban az esetben sem, ha egyértelműen jogos a követelése. Ilyenkor a munkavállalóval szemben a kártérítési igényét érvényesítheti az Mt.-ben rögzített módon, vagy írásbeli felszólítást küldhet a részére, de nem fizethet emiatt kevesebbet a munkavállalónak a munkabér kifizetésekor, hiszen hiányzik a kifejezett hozzájárulás. A fizetési felszólítással célszerű élni ilyen esetekben, mert az Mt. 285. §-ának (2) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. A 287. § (1) bekezdésének d) pontjára figyelemmel, ha a munkavállaló nem ért egyet a fizetési felszólításban foglaltakkal, akkor 30 napja van az igényérvényesítésre a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől. Amit még érdemes […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.