Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. december 19-én (450. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7739

[…]  15 43,0 16 45,0 17 47,0 18 49,0 19 51,0 20 53,0 21 55,0 22 57,0 23 59,0 24 61,0 25 63,0 26 64,0 27 65,0 28 66,0 29 67,0 30 68,0 31 69,0 32 70,0 33 71,0 34 72,0 35 73,0 36 74,0 37 75,5 38 77,0 39 78,5 40 80,0 41 82,0 42 84,0 43 86,0 44 88,0 45 90,0 46 92,0 47 94,0 48 96,0 49 98,0 50 vagy több 100,0 A szolgálati idő számítása során 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ez azt jelenti, ha a nyugdíj megállapítása során 38 év 240 nap szolgálati időt ismernek el, a nyugdíj összegét a 38 szolgálati időhöz tartozó szorzószám alapján határozzák meg. Amennyiben lehetőség van rá, első körben érdemes azon elgondolkodni, hogy akarunk-e, képesek vagyunk-e a nyugdíjkorhatárunk betöltése után legalább annyi napot dolgozni, hogy egy magasabb osztószám határozza meg a nyugdíjunkat. A további munkavégzés ellentételezése a nyugdíjnövelés. Nyugdíjnövelésben az részesülhet, aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. 2023. év végén történő nyugdíjba vonuláskor mivel kell számolni? Először is a nyugellátás a 2023. évi szabályok szerint kerül megállapításra, továbbá jár a 2024. évi 5 százalék nyugdíjemelés és az esetleges évközi kiegészítő nyugdíjemelés, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj. Ha 2024-től történik a nyugdíjba vonulás, akkor nincs 2024. évi 5 százalék nyugdíjemelés és az esetleges évközi kiegészítő nyugdíjemelés, sem tizenharmadik havi nyugdíj, de a nyugdíj összege a 2024. évi ún. valorizációs szorzószámok alapján kerül meghatározása. A valorizációs szorzószámok a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti […]