Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. június 6-án (439. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7552

[…] vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg – ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része –, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben az I. Jellemzően előforduló költségek alcím 24. pont c) és d) alpontja alapján (az internethasználat díja; a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja) költséget nem számol el. A minimálbér 2023-ban bruttó 232.000 forint, így tehát ennek a 10 százaléka a maximális mérték, amely költségtérítés juttatható a távmunkában dolgozó munkavállalóknak. Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezésének egy része utal a feltett kérdésre adandó válaszra, ugyanis rögzíti, hogy "ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része (...)". A jogszabály szövegének szó szerinti értelmezéséből az következik, hogy amikor a munkavállaló keresőképtelen, vagy éppen szabadságon van, akkor ez megfelel annak, hogy a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, és így a kifizethető maximumnak az arányos részét lehet a munkavállalónak juttatni. Ebből következően tehát mindig szükséges megvizsgálni az egész hónapot, hogy abból mennyi volt tényleges távmunkavégzés, vagy annak a hiánya, valamint ezek aránya, és így csak azokra a napokra lehet az arányosított költségtérítést […]