Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei
Kérdés
Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. január 31-én (432. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7406
[…] fennállt. Ezen szabály alapján a vállalkozónak valóban nem kellene társadalombiztosítási járulékot fizetnie az év hátralévő részében, hiszen az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeg levonása után a járulékalap gyakorlatilag nulla lenne. A Tbj-tv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint azonban a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér. Ez a szabályozás pedig azt jelenti, hogy az év hátralévő részében legalább a minimálbér után ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat. A Szocho-tv. 6. §-ának (2) bekezdése hasonlóképpen fogalmazza meg a követendő eljárást. A szabályozás szerint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. január 31-én (432. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7406
[…] fennállt. Ezen szabály alapján a vállalkozónak valóban nem kellene társadalombiztosítási járulékot fizetnie az év hátralévő részében, hiszen az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeg levonása után a járulékalap gyakorlatilag nulla lenne. A Tbj-tv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint azonban a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér. Ez a szabályozás pedig azt jelenti, hogy az év hátralévő részében legalább a minimálbér után ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat. A Szocho-tv. 6. §-ának (2) bekezdése hasonlóképpen fogalmazza meg a követendő eljárást. A szabályozás szerint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
