Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. november 30-án (409. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6995

[…] bekezdésében, hogy a felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Ugyanezen passzus (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy e tartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.Nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy amennyiben a felek próbaidő kikötésében állapodtak meg a munkaszerződésben, azonban a munkaviszony kezdetét egy későbbi időpontra datálták, akkor a próbaidő is csak e későbbi időpontban veszi kezdetét, vagyis az átmeneti időszakban nem lehet indokolás nélküli azonnali hatályú felmondást közölni a másik féllel, hiszen még nem is jött létre a munkaviszony. Ugyanezen logika mentén nyilvánvaló, hogy a klasszikus megszüntetési módok sem alkalmazhatóak, így a felmondással, illetőleg azonnali hatályú felmondással sem lehet élni ezen időtartam alatt.A polgári jog szabályai szerint elállásnak csak akkor van helye, ha a felek az addig kapott, illetve nyújtott szolgáltatásokkal el tudnak számolni, vagyis vissza tudják állítani az eredeti állapotot. Belátható, hogy egy létrejött munkaviszony esetén ez lehetetlen, hiszen a munkában töltött időt nem lehet visszaadni a munkavállaló részére. Emiatt, ahogyan a fentiekben említettük, csak abban az esetben van helye a munkaszerződéstől való elállásnak, amennyiben a munkaszerződést a felek már megkötötték, azonban a munkaviszony még nem kezdődött el. Emellett egy másik feltételnek is teljesülnie […]