Munkahelyi baleset
Kérdés
Helyesen járt el a kifizetőhely, ha az orvos által kiállított "4"-es kóddal számfejtette le a dolgozó táppénzét, illetve készítette el az adatszolgáltatást, vagy egy feljegyzéssel "8"-as kódon kellett volna számfejteni az alábbi esetben? Egy munkavállalónak a munkahelyi öltözőben átöltözés után, már munkavédelmi cipőben megbicsaklott a lába. A kifizetőhely felvette a jegyzőkönyvet, a munkavállaló saját elmondása szerint nem csúszott vagy botlott meg, egyszerűen rosszul lépett. A kifizetőhely úgy ítélte meg, hogy mivel nem volt külső hatás, ez nem baleset. Kell ebben az esetben a baleset üzemiségéről elutasító határozatot hozni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. október 19-én (406. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6944
[…] hiszen a kifizetőhely nem csupán a baleset üzemiségének tényét vitatja, hanem azt is, hogy egyáltalán baleset történt-e. Az általános gyakorlat szerint egyébként az ilyen jellegű sérülés, tehát a megemelés, megroppanás, megrándulás akkor nem minősül balesetnek, ha az a dolgozó belső, alkati adottságának a következménye. Ha tehát a sérülés külső hatás hiánya miatt nem minősül balesetnek, akkor az nem lehet munkabaleset, tb-szempontból pedig természetesen üzemi baleset sem. Ez pedig egyértelműen indoka lehet az elutasító határozatnak.A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálása viszont orvosszakmai tevékenység. Az orvos bírálja el a keresőképtelenség kódját is, amely jelen esetben "4", amely az egyéb balesetet jelöli. Az orvos döntését a munkáltató egyoldalúan nem bírálhatja felül, viszont nem is kell azt feltétlenül tényként elfogadnia.Amennyiben az orvos bármely döntésével kapcsolatban a munkáltató nem ért egyet, akkor a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése értelmében jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál. A felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerinti területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (taj, név, lakcím, születési dátum, anyja neve, lakcíme), a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. október 19-én (406. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6944
[…] hiszen a kifizetőhely nem csupán a baleset üzemiségének tényét vitatja, hanem azt is, hogy egyáltalán baleset történt-e. Az általános gyakorlat szerint egyébként az ilyen jellegű sérülés, tehát a megemelés, megroppanás, megrándulás akkor nem minősül balesetnek, ha az a dolgozó belső, alkati adottságának a következménye. Ha tehát a sérülés külső hatás hiánya miatt nem minősül balesetnek, akkor az nem lehet munkabaleset, tb-szempontból pedig természetesen üzemi baleset sem. Ez pedig egyértelműen indoka lehet az elutasító határozatnak.A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálása viszont orvosszakmai tevékenység. Az orvos bírálja el a keresőképtelenség kódját is, amely jelen esetben "4", amely az egyéb balesetet jelöli. Az orvos döntését a munkáltató egyoldalúan nem bírálhatja felül, viszont nem is kell azt feltétlenül tényként elfogadnia.Amennyiben az orvos bármely döntésével kapcsolatban a munkáltató nem ért egyet, akkor a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése értelmében jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál. A felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerinti területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (taj, név, lakcím, születési dátum, anyja neve, lakcíme), a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
