Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. július 14-én (381. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6498

[…] kéményseprők fekete ruházata, amelyben mindenki felismeri viselőiket, ugyanakkor a korom kockázata miatt a munkáltatónak védőruhaként kell juttatnia azt. Ebben az esetben a védőruha funkciót kell elsődlegesen meghatározónak tekinteni, és a munkáltatónak az egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.Egyéni védőeszköz fogalmának meghatározására a 2016/425/EU rendelet 3. cikk 1. pontja szolgál:a) "olyan eszköz, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy viselve vagy kézben tartva megvédje az adott személyt az egészségét vagy biztonságát érintő egy vagy több kockázattal szemben;b) az a) pontban említett eszközök azon cserélhető alkotóelemei, amelyek az eszköz védőfunkciója szempontjából nélkülözhetetlenek;c) az a) pontban említett eszközökhöz tartozó, nem kézben tartott és nem viselt kikötési rendszerek, amelyeket arra terveztek, hogy az adott eszközt valamilyen külső eszközzel vagy biztos rögzítési ponttal összekapcsolják, és amelyeket nem úgy terveztek, hogy állandóan rögzítettek legyenek, továbbá amelyek nem tesznek szükségessé rögzítési munkálatokat a használat előtt".A 65/1999. EüM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján egyéni védőeszköz "minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése, vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata..." az előzőekben meghatározott cél elérése.A védőruházatok általános követelményeiről szóló MSZ EN ISO 13688:2013 szabvány értelmében védőruházatnak (angolul: protective clothing) minősül a "ruházat, beleértve az ütközésvédőket, amely takarja vagy helyettesíti a személyi ruházatot, és amelyet arra terveztek, hogy egy vagy több veszély ellen védjen".Legjellemzőbb ártalmak, amelyekkel szemben a védőruhákkal is védekezünk: mechanikai, fizikai hatások, nedvesség vagy víz hatása, hőhatás, lánghatás, hideg, vegyszerek, növényvédő szerek, fertőző anyagok, rossz láthatási viszonyok, sztatikus feltöltődés, ív hatása, láncfűrészek hatása, radioaktív anyagok.Nem minősül egyéni védőeszköznek viszont a 2016/425/EU rendelet 2. cikkének 2. pontja szerint:a) "a kifejezetten a fegyveres erők általi, illetve a rendfenntartás során történő felhasználásra tervezett egyéni védőeszközök;b) önvédelem céljára tervezett egyéni védőeszközök, a sporttevékenység során történő felhasználásra szánt egyéni védőeszközök kivételével;c) az alábbi tényezők elleni védelem céljára, magánhasználatra tervezett egyéni védőeszközök:– nem szélsőséges jellegű légköri körülmények,– pára és víz mosogatáskor;d) kizárólagosan a tagállamokban alkalmazandó vonatkozó nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó tengerjáró hajókon vagy légi járműveken történő felhasználásra szánt egyéni védőeszközök;e) a fej, az arc és a szem védelmére szolgáló, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok vezetőinek és utasainak szánt bukósisakok és szem-ellenzők jóváhagyására vonatkozó egységes rendelkezésekről szóló 22. előírásának hatálya alá tartozó egyéni védőeszközök".A 65/1999. EüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdés alapján nem minősül védőeszköznek:a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;b) az Eü-tv szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések;c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség által viselt vagy használt védőeszköz (pl. testvédő pajzs, sisak, golyóálló mellény);d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés (pl. bukósisak, testvédő protektor, biztonsági öv);e) a sportfelszerelés és sporteszköz (pl. futócipő, sportszár);f) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz (pl. gázspray, gumibot, lőfegyver);g) a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek (pl. metángázmérő, CO-mérő).Az Mvt.-ben foglaltak szerint: "Azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani." Ezt minden munkáltatónak magának kell megállapítania, ha jogszabály másként nem rendelkezik, hogy milyen tevékenységet végez, szükséges-e hozzá védőeszköz vagy sem.Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: "...h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;" "(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető […]