Egyházi személy társas vállalkozása
Kérdés
Kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére egy egyházi személynek minősülő református lelkész abban az esetben, ha társas vállalkozói tevékenységet folytat? A kérdés azért merült fel, mert egy szakcikkben megjelent, hogy az egyházi személy kisadózóként nem minősül főállásúnak.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. szeptember 10-én (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6187
[…] szolgálatot– sajátos egyházi szolgálati viszonyban, vagy– munkaviszonyban vagy– egyéb jogviszonyban láthatja el.Tehát alkalmazhatná az adott egyház akár munkaviszonyban is az egyházi személyt, de ha ehelyett a sajátos egyházi szolgálati jogviszonyt választja, akkor arra nem az Mt., hanem az adott egyház belső szabályai vonatkoznak.A kisadózó tekintetében azonban az adótörvényekből indulhatunk ki. A Kata-tv. ugyanis nem definiálja a munkaviszony fogalmát, így az Art. idevágó előírásait kell figyelembe venni. Az Art. 7. §-a 38. pontjának c) pontja szerint az Art. (és így az adójogszabályok) alkalmazásában munkaviszonynak minősül az egyházi személy foglalkoztatásának alapjául szolgáló jogviszony is. Ezt figyelembe véve, ha az adott egyházi személy az adott egyház által kiállított igazolással rendelkezik arra vonatkozóan, hogy jogviszonyában a munkaidő eléri a heti 36 órát, jogszerűen lehet őt nem főállású kisadózónak tekinteni.Az egyéni vagy társas vállalkozó esetében azonban más a helyzet, ugyanis mind a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 4. §-ának h) pontja, mind pedig a Szocho-tv. 34. §-ának 12. pontja pontosan meghatározza a munkaviszony fogalmát, és ezek egyikébe sem "fér bele" a sajátos egyházi szolgálati viszonyban álló személy. Így tehát e jogviszony a Tbj-tv. és a Szocho-tv. alkalmazásában nem tekintendő munkaviszonynak, azaz ha az egyházi személy egyben egyéni vagy társas vállalkozó is, akkor a Tbj-tv. szabályainak megfelelően vállalkozóként minimálisjárulék-fizetési kötelezettség terheli.A szociális hozzájárulási adó vonatkozásban viszont – és ez még egy "csavar" a szabályozásban – mégsem. A Szocho-tv. 8. fejezete szerint ugyanis az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy az adóalap megállapításának különös szabályai alá esik.Márpedig a jogszabály 9. §-ának (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját sem, amelyen a tagja a kifizetővel is […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. szeptember 10-én (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6187
[…] szolgálatot– sajátos egyházi szolgálati viszonyban, vagy– munkaviszonyban vagy– egyéb jogviszonyban láthatja el.Tehát alkalmazhatná az adott egyház akár munkaviszonyban is az egyházi személyt, de ha ehelyett a sajátos egyházi szolgálati jogviszonyt választja, akkor arra nem az Mt., hanem az adott egyház belső szabályai vonatkoznak.A kisadózó tekintetében azonban az adótörvényekből indulhatunk ki. A Kata-tv. ugyanis nem definiálja a munkaviszony fogalmát, így az Art. idevágó előírásait kell figyelembe venni. Az Art. 7. §-a 38. pontjának c) pontja szerint az Art. (és így az adójogszabályok) alkalmazásában munkaviszonynak minősül az egyházi személy foglalkoztatásának alapjául szolgáló jogviszony is. Ezt figyelembe véve, ha az adott egyházi személy az adott egyház által kiállított igazolással rendelkezik arra vonatkozóan, hogy jogviszonyában a munkaidő eléri a heti 36 órát, jogszerűen lehet őt nem főállású kisadózónak tekinteni.Az egyéni vagy társas vállalkozó esetében azonban más a helyzet, ugyanis mind a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 4. §-ának h) pontja, mind pedig a Szocho-tv. 34. §-ának 12. pontja pontosan meghatározza a munkaviszony fogalmát, és ezek egyikébe sem "fér bele" a sajátos egyházi szolgálati viszonyban álló személy. Így tehát e jogviszony a Tbj-tv. és a Szocho-tv. alkalmazásában nem tekintendő munkaviszonynak, azaz ha az egyházi személy egyben egyéni vagy társas vállalkozó is, akkor a Tbj-tv. szabályainak megfelelően vállalkozóként minimálisjárulék-fizetési kötelezettség terheli.A szociális hozzájárulási adó vonatkozásban viszont – és ez még egy "csavar" a szabályozásban – mégsem. A Szocho-tv. 8. fejezete szerint ugyanis az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy az adóalap megállapításának különös szabályai alá esik.Márpedig a jogszabály 9. §-ának (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját sem, amelyen a tagja a kifizetővel is […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
