Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. március 26-án (355. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6032

[…] legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja,azzal, hogy az a)-c) pont alkalmazásában az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja, vagy ha a termőföld harmadik féllel kötött szerződés alapján haszonbérletben van, a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31.,d) az a)-c) pontban nem említett esetben, ha az átruházásda) magánszemély részére birtokösszevonási céllal, vagydb) települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából, vagydc) a Nemzeti Földalap javáratörténik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát.Az adómentességet az eladó akkor alkalmazhatja, ha legkésőbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával, amely tartalmazza a vevő természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a vevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az adómentesség feltételeinek megfelel. A vevő nyilatkozatát az eladó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt és jogkövetkezményeit az állami adó- és vámhatóság a vevő terhére állapítja meg.Abban az esetben, ha a magánszemély vevő a nyilatkozata megtétele mellett megszerzett termőföldre vonatkozóan a nyilatkozatban foglaltakat nem teljesíti, bármely feltétel hiányának beálltával termőföld átruházásából származó jövedelemnek kell tekinteni a termőföld megszerzésének alapjául szolgáló szerződésben meghatározott ellenértéket.Nem mindegy tehát, hogy a termőföldet ki veszi meg, hiszen a regisztrált őstermelő részére eladott föld értéke, csak 200 ezer forintig adómentes, míg az állatai takarmányozását ellátó állattenyésztő vevő esetén a teljes összeg. Nagyobb földterület esetén a vételár jelentős, akár több millió forintos is lehet, és nem mindegy, hogy ehhez az összeghez adómentesen vagy jelentős adófizetéssel jut hozzá az eladó.Természetesen a regisztrált őstermelőnek történő értékesítéskor sem a teljes vételár képezi az adó alapját, hanem az értékesítésből származó jövedelem, amelynek megállapítására az Szja-tv.-nek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.Ennek lényege, hogy az értékesítésből származó bevétel csökkenthető a számlával, okirattal igazolt költségekkel, amelyek a következők:– a termőföld megszerzésére fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások;– értéknövelő […]