Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. június 12-én (339. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5773

[…] egy fodrász úgy dönt, hogy a borravalója után megfizeti a személyi jövedelemadót – ami értelemszerűen nem kifizetőktől származik -, akkor annak 84 százaléka után a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást is be kell vallania és le kell rónia. (A kapott borravaló után kizárólag a felszolgáló jogosult 15 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésére, aki ezért cserébe nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerez, továbbá mentesül a 19,5 százalékos eho alól.)A szociális hozzájárulási adó vonatkozásában már összetettebb a probléma.A 2011. évi CLVI. tv. 454. §-ának (1) bekezdése szerint az adónak kizárólag a kifizető, az egyéni vállalkozó, illetve a mezőgazdasági őstermelő az alanya.Az egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet folytató természetes személyen kívül más magánszemély – főszabály szerint – önmaga után szociá-lis hozzájárulási adót, járulékot fizetni nem tud. Így például nem fizet saját maga után szociális hozzájárulási adót az önálló tevékenységet folytató magánszemély (még akkor sem, ha egyébként adószámmal rendelkezik), hiszen biztosítási kötelezettségét a kifizetőnek kell elbírálnia.Amennyiben egy magánszemély bárkit biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztat, tehát a Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja értelmében foglalkoztatónak tekintendő, akkor az Art. 7. §-a 31. pontjának i) alpontja értelmében kifizetőnek minősül, és kifizetői minőségében kötelezett szociális hozzájárulási adó fizetésére. Másként fogalmazva: akkor minősül a magánszemély kifizetőnek, ha a Tbj-tv. alkalmazásban foglalkoztatónak minősül, azaz biztosítottat foglalkoztat.Ez alapján viszont továbbra is nyitott kérdés, hogy a magánszemély mikor fizet saját maga után szociális hozzájárulási adót.A választ a 2011. évi CLVI. tv. 454. §-ának (2) és (3) bekezdésében találjuk meg. Az említett jogszabályi hely (2) bekezdése szerint […]