Különadó
Kérdés
Valóban 75 százalékos mértékű különadó-fizetési kötelezettséggel kell számolnia annak a személynek, aki húsz évet töltött el a közigazgatásban, és most megszűnik a jogviszonya?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. október 11-én (306. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5194
[…] pontjában sorolt állami vezetőkre, országgyűlési képviselőkre, nemzetiségi szószólókra, polgármesterekre, alpolgármesterekre, európai parlamenti képviselőkre, (fő)jegyzőkre, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire és felügyelőbizottságának tagjaira vonatkozó szabályok, mert esetükben már a bevétel kétmillió forintot meghaladó része is különadó- alapnak minősül.A jogviszony megszűnésével összefüggésben sor kerülhet végkielégítés, felmentési időre szóló bér és szabadságmegváltás kifizetésére is. Különadóalapnak minősül a jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely formában juttatott bevétel.A többféle jogcímű kifizetéseket össze kell számítani, és az összes megszerzett jövedelmet két részre kell bontani. A hárommillió-ötszázezer forint alatti rész normál személyijövedelemadó-kulcs és -járulékmérték levonását követően kerül kifizetésre, míg a hárommillió-ötszázezer forint feletti rész 75 százalék mértékű különadóterhet visel.Szabadságmegváltás esetében azonban meg kell különböztetni a tárgyévi és a megelőző évekre járó szabadságnapokat.Mentes, ezért nem számít a különadóalapba a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címen kifizetett bevétel.A tárgyévben fel nem használt, következő évre görgetett szabadságnapok kifizetését azonban már különadóval sújtja a törvény.A jogviszony megszűnésének évében esedékes terminológia megfelelően példázza, hogy a jogszabály megalkotása során mindenekfelett az elvonás és az elvonási mérték lebegett a jogalkotó szeme előtt.A Kttv. 104. §-ában generálisan úgy rendelkezik, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni.A 104. § (2) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójaa) szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig,b) a kormánytisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.A különadó megfizetésére kötelezett érvrendszerében – a Kttv. hivatkozott paragrafusában bemutatott esetekben érthetően – az esedékesség egyenlő a megszűnéssel összefüggésben […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*