Tanulmányi szerződésből eredő követelés
Kérdés
Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. november 24-én (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4907
[…] tanulmányi szerződésből eredő követelés elengedése révén tehát a munkavállaló adókötelezettséget megalapozó bevételt szerez, amennyiben a tanulmányi szerződés alapján, illetve a szerződésben foglaltak nem teljesítése, vagy a szerződéstől való elállás miatt keletkezett fizetési kötelezettségének teljesítésétől a munkáltató eltekint. A munkavállaló ekkor ugyanis gazdagodik, hiszen a követelést vagy annak egy részét nem kell megfizetnie. Az elengedett tartozást az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja a nem pénzben megszerzett bevételek körébe tartozóan sorolja fel. A bevétel jogcímének meghatározásakor a magánszemély és a bevételt juttató személy között fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni [Szja-tv. 2. § (6) bekezdése]. Ezért amennyiben az elengedés a munkavállaló és a munkáltató között fennálló munkaviszonyra tekintettel történik, akkor az szja-fizetési kötelezettségen felül szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetés is terheli mind a munkáltatót, mind a munkavállalót. Figyelni kell arra, hogy amennyiben az elengedett összeg után a munkavállalót terhelő adó- és járulékkötelezettségeket a munkáltató átvállalja, abban az esetben az átvállalt kötelezettségek összege a munkavállaló újabb jövedelmének minősülnek. A visszaköveteléssel érintett tanulmányi időszak tekintetében megítélésünk szerint nincs helye "átminősítés"-nek, véleményünk szerint az adott időszak jogi sorsát visszamenőlegesen nem változtathatja meg annak a ténynek a bekövetkezése, hogy a munkavállaló a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegte. A szerződés megszegése ugyanis nem teszi semmissé, utólag meg nem történtté a szerződés teljesítése körében a felek által elvégzett cselekményeket, azok tartalmát nem változtatja meg, így pl. a szorgalmi vagy a vizsgaidőszakra biztosított fizetett szabadság utólag nem tekinthető igazolt fizetés nélküli szabadságnak csupán annak okán, hogy az ezekre az időszakokra kifizetett távolléti díjnak megfelelő összeget a munkáltató az Mt. előírásai alapján visszaköveteli. Álláspontunk szerint a szerződésszegés miatt visszakövetelt távolléti díj és tanfolyami költség a munkáltatónál […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. november 24-én (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4907
[…] tanulmányi szerződésből eredő követelés elengedése révén tehát a munkavállaló adókötelezettséget megalapozó bevételt szerez, amennyiben a tanulmányi szerződés alapján, illetve a szerződésben foglaltak nem teljesítése, vagy a szerződéstől való elállás miatt keletkezett fizetési kötelezettségének teljesítésétől a munkáltató eltekint. A munkavállaló ekkor ugyanis gazdagodik, hiszen a követelést vagy annak egy részét nem kell megfizetnie. Az elengedett tartozást az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja a nem pénzben megszerzett bevételek körébe tartozóan sorolja fel. A bevétel jogcímének meghatározásakor a magánszemély és a bevételt juttató személy között fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni [Szja-tv. 2. § (6) bekezdése]. Ezért amennyiben az elengedés a munkavállaló és a munkáltató között fennálló munkaviszonyra tekintettel történik, akkor az szja-fizetési kötelezettségen felül szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetés is terheli mind a munkáltatót, mind a munkavállalót. Figyelni kell arra, hogy amennyiben az elengedett összeg után a munkavállalót terhelő adó- és járulékkötelezettségeket a munkáltató átvállalja, abban az esetben az átvállalt kötelezettségek összege a munkavállaló újabb jövedelmének minősülnek. A visszaköveteléssel érintett tanulmányi időszak tekintetében megítélésünk szerint nincs helye "átminősítés"-nek, véleményünk szerint az adott időszak jogi sorsát visszamenőlegesen nem változtathatja meg annak a ténynek a bekövetkezése, hogy a munkavállaló a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegte. A szerződés megszegése ugyanis nem teszi semmissé, utólag meg nem történtté a szerződés teljesítése körében a felek által elvégzett cselekményeket, azok tartalmát nem változtatja meg, így pl. a szorgalmi vagy a vizsgaidőszakra biztosított fizetett szabadság utólag nem tekinthető igazolt fizetés nélküli szabadságnak csupán annak okán, hogy az ezekre az időszakokra kifizetett távolléti díjnak megfelelő összeget a munkáltató az Mt. előírásai alapján visszaköveteli. Álláspontunk szerint a szerződésszegés miatt visszakövetelt távolléti díj és tanfolyami költség a munkáltatónál […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
