Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége
Kérdés
Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. október 27-én (287. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4871
[…] egyéni járulékokat levonnia. Abban az esetben, ha a biztosítás nem áll fenn (tehát az érintett járulékalapot képező – az Szja-tv. szerinti adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő – jövedelme havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra számítva annak harmincadrészét), akkor a vállalkozót biztosítottként bejelenteni nem kell, egyéni járulék nem terheli, de a kifizetőnek a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is le kell rónia.Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a vállalkozót – a személyi jövedelemadó mellett – jövedelme után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli. Ezen túlmenően az adószámos magánszemélynek a biztosítással le nem fedett időszakra – ha csak egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra – a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetnie.Ez utóbbi kötelezettség jelen esetben viszont nem áll fenn, hiszen a rokkantsági ellátásban részesülő személyt megilleti az […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. október 27-én (287. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4871
[…] egyéni járulékokat levonnia. Abban az esetben, ha a biztosítás nem áll fenn (tehát az érintett járulékalapot képező – az Szja-tv. szerinti adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő – jövedelme havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra számítva annak harmincadrészét), akkor a vállalkozót biztosítottként bejelenteni nem kell, egyéni járulék nem terheli, de a kifizetőnek a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is le kell rónia.Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a vállalkozót – a személyi jövedelemadó mellett – jövedelme után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli. Ezen túlmenően az adószámos magánszemélynek a biztosítással le nem fedett időszakra – ha csak egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra – a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetnie.Ez utóbbi kötelezettség jelen esetben viszont nem áll fenn, hiszen a rokkantsági ellátásban részesülő személyt megilleti az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
