Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. március 31-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4687

[…] hanem anyasági ellátásnak minősülnek, illetve amelyek biztosítási jogviszonyhoz kötődnek. Magyarországon a GYES, GYED, a GYET és a családi pótlék az uniós szabályok értelmében családi ellátásnak minősül. A GYED esetében általánosságban elmondható, hogy amennyiben az igénylő a kiköltözés előtt Magyarországon már ebben az ellátásban részesül, illetve a jogosultság időtartama alatt nem létesít más tagállamban biztosítási jogviszonyt – azaz a GYED révén továbbra is Magyarországon lesz jogosult az egészségügyi szolgáltatások teljes körű igénybevételére –, és nem igényel Németországban a magyar GYED-hez hasonló családtámogatási juttatást, akkor továbbra is kaphatja Magyarországról a gyermekgondozási díjat. Ehhez azonban az szükséges, hogy se ő, se a férje ne váljon biztosítottá a másik tagállamban. Esetünkben ez nincs így, hiszen a férj Németországban biztosított, ezért a család a férj németországi munkaviszonyát, illetve az édesanya kiköltözése révén a GYED-re való jogosultságban beálló változást írásban köteles bejelenteni az ellátást folyósító szervhez. Az illetékes hatóságok döntenek a magyar ellátások folyósításának megszüntetése felől, mivel a család az édesapa révén Németországban is jogosultságot szerzett az ottani juttatásokra. A családi ellátásokat Németországban írásbeli igénylés alapján biztosítják. A szükséges nyomtatványokról az illetékes német hatóság szolgálhat részletes információval. Addig azonban, amíg a kérdésbeli édesanya részére magyar GYED kerül folyósításra, magyarországi biztosítással rendelkezik, és Németországban ezen időtartam alatt a magyarországi biztosítását igazoló Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján lesz jogosult igénybe venni az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokat. (Európai Egészségbiztosítási Kártya az OEP honlapjáról letölthető nyomtatvány kitöltése útján igényelhető.) Az ellátás folyósításának megszűnését követően ezek a jogosultságai azonban csak akkor maradnak fenn, ha továbbra is magyar biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Kérdésként felmerülhet, hogy a magyarországi munkaviszony fenntartása hogyan valósulna meg, nevezetesen hol történne majd a munkavégzés a németországi tartózkodás esetén. A már említett közösségi koordinációs jogszabályok értelmében ugyanis a biztosítás egyidejűleg csak egy tagállamban, mégpedig a munkavégzés helye szerinti tagállamban állhat fenn, ami azt jelenti, hogy ha egy magyar cég számára a munkát Németországban végzik, akkor a munkavállaló átkerül a német társadalombiztosítás joghatósága alá, és a biztosítása is ott jön létre. Értelemszerűen az ezzel összefüggő járulékkötelezettségeket is ott kell teljesíteni utána. Ebben az esetben a korábbihoz képest fordított helyzet áll elő, mivel az érintett a Németországban fennálló biztosítását igazoló és az ottani társadalombiztosítási szerv által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya, illetve az azt helyettesítő nyomtatvány alapján lesz majd jogosult igénybe venni Magyarországon az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokat. Ugyanezt eredményezi, ha a férj jogán, családi biztosítás keretében szerez Németországban biztosítást, ekkor szintén a német társadalombiztosítási szerv által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján válhat jogosulttá Magyarországon, valamint az orvosilag indokolt mértékig igénybe veheti az egészségügyi ellátásokat. Az eddig leírtaktól a kiküldetés, illetve a két vagy több tagállamban végzett tevékenység esetei térnek el. Kiküldetés esetén a kiküldött személy még két évig a kiküldő tagállam joghatósága alatt marad, melyet a kiküldött személy a kiküldő tagállam illetékes társadalombiztosítási hatósága által kiadott A1 jelű igazolással igazol […]