Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. november 25-én (269. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4577

[…] időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből kell behajtani. A törvényi felsorolást alapul véve a tagi jogviszonyban álló ügyvezető esetében a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, illetőleg a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből tartozhat a letiltandó összeg alapjába. A jogszabály szövegéből következően mindkét lehetőség összefüggésben áll az érintett személy munkavégzésével, hiszen a társadalombiztosítási jogviszonyról is kizárólag valamilyen munkavégzés (pl. személyes közreműködés) esetén beszélhetünk. Az osztalék mint tőkejövedelem azonban semmilyen kapcsolatban nem áll a tag személyes munkavégzésével, hiszen az a társaság bevételszerző tevékenységének eredményessége esetén a tagot a törzstőke arányában akkor is megilleti, ha a tag az eredmény elérése érdekében a társaság tevékenységében személyes közreműködésével nem vett részt. Ebből tehát azt a következtetést lehetne levonni, hogy az osztalék, mivel nem tekinthető sem társadalombiztosítási jogviszonyból, sem munkából eredő járandóságnak, díjazásnak, juttatásnak vagy követelésnek, nem képezheti a letiltás alapját. Azonban a Vht. hivatkozott szakaszában a pénzkövetelés behajtásához alapul szolgáló jövedelemfajták nem kimerítő, taxatív jelleggel vannak felsorolva, hanem csak azokat a bér- és jövedelemtípusokat jelöli meg, amelyekből "elsősorban" letiltható a tartozás. Emellett a Vht. 74. §-a tartalmaz egy "negatív" felsorolást is, amely a letiltás alól mentes jövedelmeket nevesíti, ezek között azonban az osztalék nem szerepel. Az előbbiek egybevetéséből az következik, hogy a tulajdonosi osztalék követelésként […]