Sérelemdíj
Kérdés
Milyen időponttól kezdődően alkalmazandók a sérelemdíjra vonatkozó új polgári törvénykönyvi előírások a munkajogviszonyban, hogyan foglalhatók össze a sérelemdíj jogintézményére vonatkozó jellemző vonások?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. június 3-án (259. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4413
[…] bizonyította, amelynek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez nem vagyoni kárpótlás volt szükséges.A személyhez fűződő jogok polgári jogi védelmére vonatkozó alapvető előírásokat a régi Ptk. 75-85. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazták.A hatályos Ptk. 2:42-54. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a személyiségi joggal összefüggő általános szabályokat, illetve az egyes személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezéseket.A 2013. évi CCLII. tv. 2014. március 15-i hatállyal módosította az Mt. 9. §-ában foglalt rendelkezéseket a személyiségi jogok védelmével összefüggő előírásokkal összefüggésben.E rendelkezések értelmében a munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. 2:42-54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. §-ának (2) és (3) bekezdései, valamint 2:53. §-ának alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.A Ptk. 2:43. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösena) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;c) a személy hátrányos megkülönböztetése;d) a becsület és a jó hírnév megsértése;e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;f) a névviseléshez való jog megsértése;g) a képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése.A Ptk. 2:51. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelhetia) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;b) a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.A Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért, (2) bekezdése értelmében a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges, (3) bekezdése értelmében a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.A Ptk. 2:53. §-a értelmében, aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.A 2013. évi CLXXVII. tv. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében az új Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni, (2) bekezdése értelmében a Ptk. hatálybalépése előtt megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az új Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra – ideértve a mulasztást is – akkor is az új Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezését kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, hogy ha egy munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben személyiségi jogainak megsértésére hivatkozva igényt kíván előterjeszteni az illetékes munkaügyi bíróságon, abban az esetben, ha […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*