Rendkívüli munkaidőre járó munkabér havibéres dolgozó esetében
Kérdés
Hogyan kell kiszámítani a rendkívüli munkaidőre járó munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013 novemberében 20 munkanapon napi 8 órát, azaz 160 órát, és ezenfelül 2 szabadnapján összesen 16 órát dolgozott? A munkavállaló havi munkabére 114 000 forint.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. február 18-án (253. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4321
[…] követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Havibéres munkavállaló esetén a módosítást megelőző szabályok szerinti számítás eredményeként azonos volt a többletmunkaidőre járó rendes munkabér és a bérpótlék számítási alapja az egységesen 174-es osztószám miatt. A módosítást követően azonban a kettő elválik egymástól az eltérő számítási szabályok miatt. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének kiszámításánál úgy kell eljárni, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor viszont továbbra is úgy kell kiszámítani a munkavállaló egy órára jutó alapbérét, hogy általános teljes napi munkaidő (napi 8 óra) esetén a havi alapbér összegét 174 órával – rész- vagy az általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével – el kell osztani. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének kiszámításánál döntő jelentőséggel bír, hogy az adott hónapban az általános munkarend szerint mennyi volt a teljesítendő órák száma. Ehhez az általános munkarend szerinti munkanapok számát helyesen kell meghatározni. A törvény a munkaidő-beosztás szabályai cím alatt utal az általános munkarendre azzal, hogy fő szabály szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének kiszámítása szempontjából az általános munkarend fogalma szerinti adott hónapban teljesítendő munkaidőből nem kerül ki a hétköznapra eső munkaszüneti nap, mivel egyrészt a törvényben meghatározott kivételes esetekben a munkavállalókat munkaszüneti napra is be lehet osztani munkavégzésre, másrészt ha nem, […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. február 18-án (253. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4321
[…] követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Havibéres munkavállaló esetén a módosítást megelőző szabályok szerinti számítás eredményeként azonos volt a többletmunkaidőre járó rendes munkabér és a bérpótlék számítási alapja az egységesen 174-es osztószám miatt. A módosítást követően azonban a kettő elválik egymástól az eltérő számítási szabályok miatt. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének kiszámításánál úgy kell eljárni, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor viszont továbbra is úgy kell kiszámítani a munkavállaló egy órára jutó alapbérét, hogy általános teljes napi munkaidő (napi 8 óra) esetén a havi alapbér összegét 174 órával – rész- vagy az általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével – el kell osztani. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének kiszámításánál döntő jelentőséggel bír, hogy az adott hónapban az általános munkarend szerint mennyi volt a teljesítendő órák száma. Ehhez az általános munkarend szerinti munkanapok számát helyesen kell meghatározni. A törvény a munkaidő-beosztás szabályai cím alatt utal az általános munkarendre azzal, hogy fő szabály szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének kiszámítása szempontjából az általános munkarend fogalma szerinti adott hónapban teljesítendő munkaidőből nem kerül ki a hétköznapra eső munkaszüneti nap, mivel egyrészt a törvényben meghatározott kivételes esetekben a munkavállalókat munkaszüneti napra is be lehet osztani munkavégzésre, másrészt ha nem, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
