Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. december 17-én (250. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4273

[…] során egy munkanapra – amen­nyi­ben az adott munkanapon kell teljesíteni a munkavégzést – 4 óránál kevesebb munkaidőt nem lehet beosztani, a beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12 óra, a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet.Ha a munkaidő beosztására a munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban kerül sor, a beosztás szerinti munkaidő mértékét a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak átlagában kell figyelembe venni.A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására vonatkozó alapvető munkajogi előírásokat az Mt. 101-102. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében vasárnapra a rendes munkaidő többek között a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, megszakítás nélküli, több műszakos tevékenység keretében, a társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldön történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, a Ker-tv. hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül vasárnap, illetve munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, haa) tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján vagyb) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá egészséget vagy közvetett fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyon védelme érdekében kerül sor.Munkaszüneti napra a rendes munkaidő többek között a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, megszakítás nélküli tevékenység keretében, társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből adódóan – e napon szükséges munkavégzés esetén foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.A rendkívüli munkaidőre vonatkozó alapvető munkajogi előírásokat az Mt. 107. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg.E rendelkezések értelmében rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.A szabadság alapjául szolgáló munkában töltött idő meghatározására, az alapszabadság, pótszabadság mértékére vonatkozó alapvető munkajogi előírásokat az Mt. 115-117. §-aiban foglalt rendelkezések határozzák meg.E rendelkezések értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból tevődik össze.A munkában töltött időtartamnak minősülő eseteket taxatíve az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése tartalmazza.Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A munkavállalót 25-45. életév közötti időtartamban emelkedő mértékben 1-10 munkanap közötti pótszabadság illeti meg.A szabadság kiadására vonatkozó alapvető munkajogi előírásokat az Mt. 122-125. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a szabadságot a munka­idő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – az előző bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesült a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól.Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.A bérpótlékra vonatkozó alapvető munkajogi előírásokat az Mt. 139-145. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.A bérpótlékszámítás alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló 1 órára járó alapbére.Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalékos bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, haa) a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdésének d) (több műszakos tevékenység keretében), e) (készenléti jellegű munkakörben) vagy i) (a Ker-tv. hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbáb) a rendkívüli munkaidőre a 101. § (1) bekezdésének d), e) vagy i) pontjaiban meghatározott munkavállalónak, továbbá ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdése alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalékos bérpótlék illeti meg.E rendelkezések értelmében a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.A változást rendszeresnek […]