Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. április 30-án (237. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4074

[…] százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje.A garantált bér megállapításának kötelezettségét a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén írja elő a törvény úgy, hogy a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező. A garantált bér tehát a teljesítménybérrel összefüggő intézmény. A kérdésbeli esetben a "garantált bér" mindössze annyit jelenthet, hogy a munkáltató legalább a megállapodás szerinti alapbért az elvégzett munka mennyiségétől függetlenül megfizeti a munkavállalónak.Az előzőekben ismertetett szabályoktól sem a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodásban, sem kollektív szerződésben nem lehet érvényesen eltérni.Kérdésként még felvetődhet, hogy ha a munkabér a díjazás formájától függően teljesen eltérhet az alapbértől, akkor mi szükség van az alapbérben történő megállapodásra. Azért, mert a törvény számos helyen az alapbért nevesíti viszonyítási alapként, kifizetendő vagy számításoknál, mértékmeghatározásokkor figyelembe veendő összegként. Korántsem teljeskörűen néhány példa erre. A törvény a bérpótlékok számítási alapjaként – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbérét jelöli meg. Ugyancsak az alapbér jelenik meg kifizetendő díjazásként az ún. állásidő esetén. A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – fizetni kell. A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, haa) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagyb) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi.A biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét.A távolléti díj kiszámítása előtt azt kell tisztázni, hogy a munkavállaló mikor jogosult egyáltalán távolléti díjra.A munkavállalót távolléti díj illeti meg– a szabadság tartamára;– a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá– a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra;– a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára;– hozzátartozója halálakor két munkanapra;– általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre;– a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítés idejére, ha a munkáltató indokolt esetben a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harmincnapos időtartamra mentesítette a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól;– bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha a munkavállalót tanúként hallgatják meg;– óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő;– ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavég zés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.A betegszabadság számítási alapja is a távolléti díj. Tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A feltett kérdés egyértelműen tartalmazza, hogy az érintett munkavállalók nem teljesítménybérben részesülnek, ezért a távolléti díjuk számításakor már csak az alapbér és a bérpótlékok jöhetnek számításba. A bérpótlékok közül a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, valamint a készenlét és ügyelet esetén járó pótlékok vehetők figyelembe akkor, ha a munkavállaló munka­ideje a távollét időtartamára nem volt beosztva. Amennyiben ugyanis a munkavállaló munkaideje be volt osztva, akkor […]