Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. május 29-én (219. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3766

[…] Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával, parkométerrel vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. Egyszerűbben megfogalmazva, az ilyen igazolvány legnagyobb előnye, hogy az arra rászorultaknak ne kelljen órákat bolyonganiuk a végre fellelt parkolótól az úti céljukig, hanem a közelben parkolhassanak. Lássuk, kik vehetik igénybe ezt a kedvezményt! Jogosult az igazolványra, aki a 102/2011. Korm. rendelet értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott. A rendelet alapján a jogosultak olyan súlyos mozgáskorlátozott személyek, akik a közlekedőképességükben súlyosan akadályoztatva vannak, és ez az állapotuk várhatóan legalább három éven keresztül fennáll. A körzetközponti jegyző a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt a közlekedőképesség minősítése érdekében. Ha a kérelem benyújtásakor az említett hivatal által kiadott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás már rendelkezésre áll, a kérelmet ez alapján kell elbírálni. Második lehetőség a fogyatékossági támogatásban részesülők kedvezménye. Az a személy, aki a 141/2000. Korm. rendelet értelmében látási fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, autistának, illetve mozgásszervi fogyatékosnak minősül. Ki az, aki fogyatékossági támogatásra nyerhet jogosultságot? Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Az is jogosult, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Értelmi fogyatékosként az értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, vagy állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Mozgásszervi fogyatékos az, aki a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, […]