Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. július 20-án (177. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3038

[…] levonásánál az adóelőleg-alap kiszámításánál figyelembe vett jövedelmet az adott bevételre tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés összegével kell növelni (Szja-tv. 47. §). Adóalap-kiegészítésként a Tbj-tv. szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeget (27 százalék), illetve biztosítási kötelezettség hiányában az Eho-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeget (ugyancsak 27 százalék) kell figyelembe venni [Szja-tv. 29. § (3) bekezdés]. Társadalombiztosítási szempontból, ha a találmányi szabadalmi oltalom hasznosítására irányuló hasznosítási szerződés alapján az oltalom alatt álló mű feltalálója a létrehozás, megalkotás érdekében személyes közreműködésre is kötelezett volt, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a hasznosítási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni (Tbj-tv. R. 3. §). Amennyiben a feltaláló részére a személyes közreműködési kötelezettségével összefüggésben személyes közreműködői díj kerül kifizetésre, az a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelem felett biztosítási jogviszonyt keletkeztet, és az általános szabályok szerinti járulékfizetési kötelezettséggel jár [Tbj-tv. 5. § g) pontja, 20. § (1) bekezdése, 24. §]. 30 százalék alatti jövedelem esetén biztosítási kötelezettség ugyan nem jön létre, de a jövedelmet ekkor 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, melyet a kifizető köteles megfizetni. Esetünkben azonban a vállalkozás a tagjától már kész szabadalmat vásárol, így közöttük nem eshet szó a feltaláló személyes közreműködési kötelezettségéről, és ennek díjazásáról sem. Emiatt a már kész találmány szabadalmának értékesítésével kapcsolatosan elmondható, hogy az ügylet a vállalkozás és a tulajdonos között nem eredményez biztosítási jogviszonyt, és járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A jogviszonyon kívüli szerzői (találmányi) díjas tevékenység másik része, a felhasználás jogának átengedése ugyancsak nem keletkeztet társadalombiztosítási jogviszonyt, mivel az ezért járó díj nem az alkotás és létrehozás munkájának munkabére vagy bármilyen díjazása, ellenértéke, hanem a létrehozott szellemi tulajdon hasznosításának ellenértékéből befolyó bevételnek az a része, amely a szellemi alkotást létrehozó személy feltalálói díja. A Tbj-tv. 21. § d) pontja értelmében a találmányi szabadalmi oltalom hasznosítására irányuló hasznosítási szerződés alapján a vagyoni jog (oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett feltalálói díj nem képezi sem a társadalombiztosítási járulék, sem pedig az egyéni járulékok - egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) - alapját. Ez a jövedelem az Szja-tv. egyéb jövedelemre vonatkozó szabályai szerint az összevonás alá eső […]