Tanulmányi szerződés


Új tanulmányi szerződés esetén kiköthetik-e a szerződő felek, hogy amennyiben a munkavállaló a szerződésben meghatározott idő előtt felmondja a munkaviszonyát, akkor a szerződésben meghatározott költségek elszámolása a kártérítésre vonatkozó szabályok alapján történik?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. március 9-én (169. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2901

[…] nélkül támogatja a munkavállaló tanulmányait, akkor a munkavállaló szerződésszegés nélkül szüntetheti meg munkaviszonyát. A szerződést kötő feleket kölcsönös kötelezettségek terhelik: a munkáltató vállalja, hogy a munkavállalónak a tanulmányok folytatása alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányokat megfelelően folytatja, illetve a képzettség megszerzése után meghatározott ideig munkaviszonyát a munkáltatónál fenntartja. A megállapodásban meg kell határozni a munkáltatói támogatás mértékét és formáját, valamint esedékességét. Támogatásnak csak az a juttatás minősül, amelyre a munkavállaló a munkaviszonyból, arra vonatkozó szabályból eredően egyébként nem jogosult. A támogatás formája lehet pénzbeli és/vagy természetbeni juttatás. A munkáltatói támogatás magában foglalhatja a képzési költségeket (tandíj, tankönyv, vizsgadíj), az oktatás helyszínére történő utazás, szállás költségeit, de kiterjedhet a tanulmányi szabadság és a vizsga miatt kiesett időre szóló díjazásra is. A megállapodásban meg kell határozni, hogy a munkavállalót meddig terheli a munkaviszony-fenntartási kötelezettség. Ennek időtartama az 5 évet nem haladhatja meg. A támogatás mértékével való arányosság egyrészt a tanulmányi időhöz, másrészt a támogatás mértékéhez mért arányosságot jelenti. Aránytalanul hosszú idő, vagy 5 évnél hosszabb idő kikötése a tanulmányi szerződés részleges érvénytelenségét eredményezi. Vitatott esetben a bíróság dönti el, hogy milyen idő tekinthető arányosnak. A munkavállaló, illetve a támogatásban részesülő személy szerződésszegő magatartást tanúsít, ha tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem veszi fel a munkát az előírt időpontig, a szerződésben rögzített időtartamot nem tölti le a munkáltatónál, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el. A támogatás munkáltatói visszakövetelésénél két elv érvényesül. Az egyik szerint csak a cél megvalósulása idejére folyósított összeg követelhető vissza. A munkáltató nem igényelhet hosszabb idejű lekötöttséget, mint amennyi a betanítás idejére jutó támogatással arányos (BH 2001/568.). Az időarányosság másik követelménye szerint, ha a munkáltatónál ledolgozandó időt a munkavállaló csak részben tölti le, akkor a visszafizetési kötelezettsége is időarányos lesz. A munkáltató nem számíthat fel késedelmi kamatot a támogatás kifizetésének időpontjára visszamenőleg, mivel a támogatás visszafizetése a szerződésszegő magatartás tanúsításával válik esedékessé. A munkáltató a járulékok összegét még szerződésszegés esetén sem követelheti vissza a munkavállalótól, illetve a már levont járulékot a visszatérítésnél nem veheti figyelembe (BH 2001/568.) A bíróság a munkavállaló által visszatérítendő összeget nem mérsékelheti, illetve nem engedheti el méltányosságból, azaz nem lehet tekintettel a munkavállaló […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.