Kirendelés külföldi leányvállalathoz
Kérdés
Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. február 9-én (167. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2857
[…] megszüntetésének jogát azonban csak a munkavállalót kirendelő munkáltató gyakorolhatja. Nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy ha a munkáltatók között díjfizetésre, illetve egyéb elszámolásra – a kirendelésen kívül eső okból – valamely szolgáltatás igénybevétele miatt kerül sor (Mt. 106. §). Közös a kirendelésben és a kiküldetésben, hogy a munkavállaló munkavégzésére mindkét esetben a szokásostól eltérő helyen kerül sor, de míg a kiküldetés során ez az eltérő helyen történő munkavégzés továbbra is az eredeti munkáltatónál történik, addig a kirendelésnél a munkavállaló másik munkáltató részére – rendszerint annak irányítása alatt - végez munkát. Úgy véljük, hogy a kérdésbeli helyzet megfelel a kirendelés törvényi ismérveinek, tehát a munkavállaló külföldi kirendeléséről van szó. Tekintve, hogy a kirendelés az Unió egyik tagállamába történt, ezért a közösségi koordinációs szabályokat kell alkalmazni a munkavállaló társadalombiztosítási hovatartozását illetően. Az Európai Unió területén belül az 1408/71/EGK rendelet 13. cikkelye alapján főszabályként a járulékfizetési kötelezettségnek abban a tagállamban kell eleget tenni, ahol a munkavégzés történik. A főszabály azonban nem alkalmazandó a kiküldetésre (kirendelésre), ilyenkor a rendelet 14-16. cikkelyei az irányadóak, melyek értelmében amennyiben egy munkáltató a munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából küldi (rendeli) ki, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a munkavállaló továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint lesz biztosítva úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna. Tehát a szóban forgó munkavállaló a kirendelés ellenére továbbra is a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik, és Magyarországon kell utána a járulékfizetést teljesíteni. A foglalkoztató ezért nem mentesül a kirendelés idejére a munkavállaló utáni járulékfizetési kötelezettség alól. A kiküldetés időtartama 12 hónap […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. február 9-én (167. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2857
[…] megszüntetésének jogát azonban csak a munkavállalót kirendelő munkáltató gyakorolhatja. Nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy ha a munkáltatók között díjfizetésre, illetve egyéb elszámolásra – a kirendelésen kívül eső okból – valamely szolgáltatás igénybevétele miatt kerül sor (Mt. 106. §). Közös a kirendelésben és a kiküldetésben, hogy a munkavállaló munkavégzésére mindkét esetben a szokásostól eltérő helyen kerül sor, de míg a kiküldetés során ez az eltérő helyen történő munkavégzés továbbra is az eredeti munkáltatónál történik, addig a kirendelésnél a munkavállaló másik munkáltató részére – rendszerint annak irányítása alatt - végez munkát. Úgy véljük, hogy a kérdésbeli helyzet megfelel a kirendelés törvényi ismérveinek, tehát a munkavállaló külföldi kirendeléséről van szó. Tekintve, hogy a kirendelés az Unió egyik tagállamába történt, ezért a közösségi koordinációs szabályokat kell alkalmazni a munkavállaló társadalombiztosítási hovatartozását illetően. Az Európai Unió területén belül az 1408/71/EGK rendelet 13. cikkelye alapján főszabályként a járulékfizetési kötelezettségnek abban a tagállamban kell eleget tenni, ahol a munkavégzés történik. A főszabály azonban nem alkalmazandó a kiküldetésre (kirendelésre), ilyenkor a rendelet 14-16. cikkelyei az irányadóak, melyek értelmében amennyiben egy munkáltató a munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából küldi (rendeli) ki, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a munkavállaló továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint lesz biztosítva úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna. Tehát a szóban forgó munkavállaló a kirendelés ellenére továbbra is a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik, és Magyarországon kell utána a járulékfizetést teljesíteni. A foglalkoztató ezért nem mentesül a kirendelés idejére a munkavállaló utáni járulékfizetési kötelezettség alól. A kiküldetés időtartama 12 hónap […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
