Ellátás üzemi baleseti táppénzjogosultság lejárta után
Kérdés
Milyen ellátásra lesz jogosult az a biztosított, aki üzemi balesetet szenvedett, jelenleg még baleseti táppénzben részesül, ami nemsokára megszűnik, de munkavégzésre még nem alkalmas?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. január 26-án (166. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2848
[…] (azbesztózis) miatt bekövetkezett egészségkárosodásának mértéke eléri a 40 százalékot, ha az egészségkárosodás következtében keresőfoglalkozást nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál. (2009. augusztus 31-ét követően megállapításra kerülő ellátás esetében az EGT-tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is vizsgálni kell az ellátás megállapításánál.) Az ellátást attól az időponttól lehet megállapítani, amely időponttól az igénylő túlnyomórészt üzemi baleset miatt bekövetkezett egészségkárosodása az ORSZI szakhatósági állásfoglalása szerint fennáll, illetve az adott személy táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. Aki rokkantságát szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Az ellátás szolgálati időtől függetlenül megállapítható. Az ellátás alapjául szolgáló átlagkeresetet a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni, vagy – ha az kedvezőbb – az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulék alapját képező, személyi jövedelemadóval csökkentett keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni. A harmadik rokkantsági csoportba tartozik az a személy, akinek egészségkárosodása 50-79 (vagy szilikózis/azbesztózis miatt legalább 40) százalékos mértékű. Ebben az esetben a nyugdíj összege a havi átlagkereset 60 százaléka. A második rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul. A nyugdíj összege ekkor az átlagkereset 65 százaléka. Az első rokkantsági csoportba az a személy tartozik, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul. A nyugdíjat ebben az esetben az átlagkereset 70 százalékában kell megállapítani. Ez a mérték a megszerzett szolgálati idő minden egyes éve után 1-1 százalékkal nő, azonban a kiszámított nyugdíj összege a havi átlagkeresetnél nem lehet több. Több üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén a baleset következményeit együttesen kell figyelembe venni. A baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*