Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. január 26-án (166. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2847

[…] szerző válaszol: A kérdést két részre bontva válaszoljuk meg. Az első részben az Mt. szülési szabadsággal és ezen keresztül a terhességi-gyermekágyi segéllyel kapcsolatos szabályozásával, a második részben a választás napjával foglalkozunk. A kérdés feltevője helyesen idézte a törvény idevágó szabályozásának második részét. Sajnos valamilyen oknál fogva az első mondatot kihagyta. A teljes fordulat így szól: „A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.” A szabályozás mind a jogalkotók szándéka szerint, mind a jogalkalmazók elképzelése szerint arra irányul, hogy a szülő nő a legnehezebb időszakban – a szülést közvetlenül megelőzően és az azt követő hetekben – úgy jusson szabadidőhöz, és emellett lehetőleg elfogadható jövedelemhez, hogy közben a biztosítási jogviszonya is folyamatosan fennálljon. Ezért tartalmazza az Mt. azt a kitételt, hogy „a terhes, illetőleg a szülő nőt”. A szülő nő ebben a megközelítésben – éppen a fent leírtak miatt – nem azt jelöli, hogy valaki hetekkel, hónapokkal vagy évekkel a szülést követően vegye igénybe a szülési szabadságot, hanem erre közvetlenül a szülést követően van lehetősége. Ezt erősíti meg a bekezdés második fordulata is, melyet olvasónk kitűnően idézett. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Összefoglalva a szülési szabadság 168 napját, vagy, ahogy a jogszabály tartalmazza, 24 hetét legkésőbb a szülés napjával lehet elkezdeni. A törvény természetesen lehetőséget ad ennél korábbi igénybevételre is, de a szülési szabadság legkésőbb 168 nappal a szülést követően lejár, akár igénybe vette a kérelmező a terhességi-gyermekágyi segélyt, akár nem. Természetesen vannak kivételes szabályok, de ezek leginkább a megszűnéssel vannak kapcsolatban. A szülési szabadság megszűnik a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével, illetve ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon, továbbá ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon. Az utóbbi két esetben a szülési szabadság időtartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet. Az idézett jogszabály egy lehetőséget ismer arra, hogy a szülési szabadság a szülést követő 168 napon túl is igénybe vehető legyen. Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő egy év elteltéig – a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. Levélírónk szintén helyesen jegyezte meg, hogy az Eb-tv. szerint a TGYÁS a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Mindezekből következik, hogy ha valamilyen oknál fogva az igénylő a terhességi-gyermekágyi segélyt legalább a szülés napjától nem veszi igénybe – legyen ez akár valamely más ellátás igénybevétele -, akkor is csak a szülést követő 24. hétig fogják részére megállapítani, vagyis kevesebb mint 168 napra. Természetesen a korábban említett kivételes helyzeteket nem érinti ez a szabályozás. Ezzel az átkötéssel elérkeztünk második témánkhoz, a választás napjához. Sajnos a levélből nem egyértelmű, hogy a kincstár téves gyakorlata alatt milyen tevékenységet ért olvasónk, de megpróbáljuk egyértelműsíteni – egy példán keresztül – a választás napja alatt értendő eljárást, és ezen belül a kincstár szerepét. A hatályos egészségbiztosításról, valamint a családok támogatásáról szóló jogszabályok alapján is az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, táppénzre, gyermekgondozási díjra és terhességi-gyermekágyi segélyre is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Lefordítva: ugyanazon személy a felsorolt ellátások közül egyszerre csak egyet vehet igénybe, az említett kivételtől eltekintve. A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének a gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, táppénzre, gyermekgondozási díjra és terhességi-gyermekágyi segélyre, úgy ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Alapvetően, tehát a szülők közül kizárólag az egyik és kizárólag egyfajta ellátást vehet igénybe. Egy kivétel van a fentiek alól, mégpedig az, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást, táppénzt, gyermekgondozási díjat és terhességi-gyermekágyi segélyt vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra. Mint a fentiekből kiderül, az ügyfél választhat a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj és terhességi-gyermekágyi segély ellátások között, amennyiben a gyermek korára tekintettel a fentiek közül több ellátásra lehet jogosult. A választás módja a folyósított ellátásról lemondás és az új ellátás igénylése. A választás napja az a nap, amikor az ügyfél az új ellátás iránti kérelmét benyújtja, vagy postára adja. Amennyiben az ügyfél a fentiek szerinti választását a kincstárnál jelzi, és a választott ellátást nem a kincstár folyósítja, akkor a kérelem beérkezését követő 3 napon belül intézkedni kell a folyósított ellátásnak a kérelem […]