Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. december 15-én (164. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2811

[…] öt nappal, – öt év után tizenöt nappal, – nyolc év után húsz nappal, – tíz év után huszonöt nappal, – tizenöt év után harminc nappal, – tizennyolc év után negyven nappal, – húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A jogutód nélküli megszűnéskor a GYED, GYES ideje alatti fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló munkabérre ezen időtartam alatt nem jogosult, így a fenti szabály szerinti időre járó átlagkeresetet részükre nem kell fizetni. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából is azonos a munkáltatói rendes felmondással és a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnt munkaviszonyú munkavállalók helyzete. Az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint ugyanis a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Az Mt. 87/A. §-a alapján a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha – a Tny-tv. szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, – a Tny-tv. szerinti öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy szolgálati nyugdíjban, vagy korengedményes nyugdíjban, vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugdíjban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül (amikor kérelmére a nyugdíjat megállapították). A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkavállaló munkaviszonya a munkáltatónál legalább három év időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni – a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint – a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát (a GYED, GYES ideje alatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság is e kivételezett körbe tartozik). A végkielégítés mértéke – legalább három év esetén: egyhavi, – legalább öt év esetén: kéthavi, – legalább tíz év esetén: háromhavi, – legalább tizenöt év esetén: négyhavi, – legalább húsz év esetén: öthavi, – legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. A végkielégítés fentiek szerinti mértéke további háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya - munkáltatói rendes felmondással vagy jogutód nélküli megszűnés okán - munkavállaló öregségi nyugdíjra (a Tny-tv. szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik), továbbá korkedvezményes nyugdíjra való jogosultsága megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Az emelt összegű végkielégítés azonban csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha korábban a fenti szabályok alapján nem részesült emelt összegű végkielégítésben. Az Mt. 136. §-ában foglalt szabályok alapján a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetve sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Abban az esetben viszont, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén tehát kötelező a szabadság pénzben történő megváltása a munkáltató részéről, ha a munkavállaló a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, ugyanakkor […]