Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. november 10-én (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2788

[…] szerint, de a lista változásai annyira sűrűn követték egymást, hogy lehetetlen volt már követni, ezért a jogszabályt megváltoztatták. Most már kizárólag a kórházak, ambulanciák felsorolása történik, az azon belüli orvosok ebben már nem szerepelnek. Megjegyezzük, hogy a gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosának, illetve a gyermeket ellátó szakorvosnak kötelessége lenne felhívni a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére. A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, kettő példányban állítja ki. Ezen igazolás Magyar Államkincstárhoz történő benyújtásával kell igényelni a gyermek után járó emelt összegű családi pótlékot. Amennyiben a szakorvos ilyen igazolást kitölt, ez jogot ad a szülőnek, hogy gyermeke után gyermekgondozási segélyt is igényeljen, mégpedig a gyermek tizedik életévének betöltéséig bezárólag. A jogot adó betegségek, fogyatékosságok – melyet az említett rendelet szabályoz – nagyon széles kört ölelnek fel. Az anyagcsere, a kardiológiai, vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek, vagy az érzékszervi, mozgásszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. Ez természetesen csak példálózó felsorolás volt. Teljeskörűen megbeszéltük azt, hogy a gyermek 18. életévének betöltése előtt milyen esetekben és hogyan lehet megigényelni az emelt összegű családi pótlékot, illetve a gyermekgondozási segélyt. Nézzük meg, mi a helyzet akkor, ha a fiatal felnőtt betölti a 18. életévét! A 18. életév betöltésekor fennáll egy választási lehetőség. El kell dönteni, hogy az ellátást továbbra is a szülő veszi igénybe, vagy ezt követően már az igénylő saját jogán kíván családi pótlékban részesülni. Az első esetre akkor van lehetőség, ha a közoktatási intézményben (középiskola, szakiskola) tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, és a gyermek ezt követően is ilyen iskolatípusban tanul tovább. Az emelt összegű ellátást a szülő mindaddig megkaphatja, míg a gyermek tanul, de legfeljebb a 23. életévének betöltéséig. A jogszabály ugyanis ilyen esetre vonatkozóan kimondja, hogy az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell, hogy egyezzen a korábban megállapított magasabb összegű családi pótlék összegével. A másik lehetőség – amikor a kérelmező saját jogán igényli az ellátást – abban az esetben lehetséges, ha az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottságának szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett. További feltétel, hogy a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy után tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. Amennyiben 18. életévét követően esetleg évekkel később kérvényezi meg az emelt összegű ellátást – ebben az esetben nincs korhatára a folyósításnak –, két kikötést mindenképpen vizsgálni kell. Egyrészt, hogy 18 éves kora előtt valóban részesült-e az igénylő magasabb összegű ellátásban, ami 10-15 évre visszamenőleg nem is olyan egyszerű dolog. Másrészt a Szakértői Intézetnek a szakvéleményében ki kell térnie arra, hogy évekkel korábban, 18 éves korában már munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fenn állt-e. Nem egyszerű dolog. Jó hír azonban, hogy a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek – illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került – a közforgalmú személyszállítási […]