Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. július 7-én (154. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2654

[…] százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó. Az Mt. 124. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt. 126-128. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetve nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. Kollektív szerződés rendelkezése, vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb 200, kollektív szerződési rendelkezés alapján legfeljebb 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A rendkívüli munkavégzés éves teljes mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés tartalma nem mérhető. Rendkívüli munkára nem vehető igénybe a) nő terhessége megállapításától a gyermek 1 éves koráig, b) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke 1 éves koráig, valamint c) a munkavállaló, ha a foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázat között kerül sor. Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától 4 éves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára. Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés - meghatározott kivétellel –, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. Az Mt. 147. § (1) bekezdés értelmében rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)–(4) bekezdés szerinti ellenérték illeti meg. Az Mt. 147. § (2) bekezdése értelmében a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt […]