Tehergépjármű-vezető munka- és pihenőideje


Megsértett-e valamilyen jogszabályt a munkáltató, illetve milyen intézkedéseket kellett volna megtennie az alábbi esetben? Egy tehergépkocsi-vezető 06.00 órától 18.00 óráig fuvarfeladatát látta el, majd 21.00 óráig a járművet takarította. Másnap 04.00 órakor újra munkába állt, 15.20-kor volt egy személyi sérüléssel nem járó balesete, ahol rendőri intézkedés történt és jegyzőkönyv készült, ezért 22.00 órakor ért be a vállalat területére. A munkáltató nem dokumentálta az esetet. A következő nap szintén 04.00 órakor kezdte meg a munkát és 19.00 óráig dolgozott. Van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki számára a pluszként végzett munkát?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. augusztus 19-én (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2293

[…] Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek. A rendelkezéseket kivételesen abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkavállaló munkavégzése nem esik a törvény és a közösségi jogszabály alá, azonban a munkaidőkeret tartama alatt a munkavállaló a törvény és a közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkát is végez. E rendelkezések az Mt. 117. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel meghatározzák a munkaidő, valamint a rendelkezésre állási idő fogalmát, tartalmi elemeit, a munkahely, a közúti szállításban közreműködő személy fogalmát. E rendelkezések hatálya alá tartozó munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania, a munkáltató legfeljebb 4 hónapos, a kollektív szerződés legfeljebb 6 hónapos munkaidőkeretet állapíthat meg. A rendelkezések hatálya alá csak kivételes szabály alapján (a tevékenységre tekintettel) tartozó munkavállalók esetében a munkaidőkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy 6 hónaposnál hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg. A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg. A heti munkaidő – kollektív szerződés, illetve a Kkt. és a közösségi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a 60 órát nem haladhatja meg. Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely 4 – kollektív szerződés rendelkezései esetén legfeljebb 6 – hónapos időszakban az egybeszámított munkaidő heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a munkaidőkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje - kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában – a 60 órát ne haladja meg. Fenti rendelkezések alkalmazása során az Mt. 126. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli munkavégzés időtartamát is figyelembe kell venni. A munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által előírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött időről. A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításának keretei között maga osztja be. A munkáltató a munkavállalót a személyszállítási és árufuvarozási munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével ettől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minősül. A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előre látható időtartamát – az indulás előtt, vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét megelőzően – a munkavállalóval ismertetni kell. Amennyiben a Kkt. és a közösségi jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a 6 órát nem haladhatja meg. Ha a teljes napi munkavégzés ideje 6 és 9 óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a 9 órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani. A munkaközi szünetet egyébként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja. A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve ha a munkavégzés határátlépéshez, vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ha a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartani. Ha a munkavégzés – a munkavégzés helye szerinti időszámítás szerint – részben a 0.00 és a 04.00 óra közötti időszakra esik (éjszakai időszak), a napi munkaidő – ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik – a 10 órát nem haladhatja meg. Éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg. A munkáltató az Mt. 140/A. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást 3 évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló részére – kérésre – átadni. A munkavállalót a rendelkezésre állási időre – az Mt. 148. § (1) bekezdésében az ügyeletre meghatározott […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.