Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. december 18-án (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2028

[…] tanulmányi szerződés kötelező tartalmi elemeit, formáját az Mt. 112. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a tanulmányi szerződést érvényesen csak írásban lehet megkötni, az alakszerűségi követelmény megszegése érvénytelenségre vezet. A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá – a támogatás mértékével arányosan – a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely 5 évnél hosszabb nem lehet. A munkáltatónál munkaviszonyban töltendő idő tartamába – a tanulmányi szerződés ellenkező rendelkezése hiányában – nem számít be a munkaviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkavállalót szabadság nem illeti meg. A tanulmányi szerződésben a munkáltatónak arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy meghatározott formában és mértékben támogatást biztosít a tanulmányok folytatásának időtartama alatt. A másik félnek pedig arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy a tanulmányait megfelelő eredménnyel folytatja, szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába lép, illetve a munkáltatónál meghatározott ideig, de legfeljebb 5 évig munkaviszonyban marad. A szerződő felek az előzőekben meghatározott elemekben kötelesek megegyezni, azonban a kötelező szerződési feltételeken túl a tanulmányi szerződésben egyéb feltételeket is meghatározhatnak, amely feltételeket, magatartásokat, szolgáltatásokat a szerződő felek ugyancsak kötelesek maradéktalanul teljesíteni. A tanulmányi szerződésben például kiköthető, hogy a képesítés megszerzése után a munkáltató a munkavállalót végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörben foglalkoztatja tovább. Ilyen esetben a tanulmányi szerződésben a feleknek célszerű megállapodniuk abban is, hogy a munkáltató a tanulmányok elvégzésének tanúsítását követően milyen határidőn belül köteles a munkavállalót a megszerzett végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörbe áthelyezni. A munkáltató szerződésszegést követ el, ha tanulmányi kötelezettségét időben teljesítő és azt igazoló munkavállaló számára nem biztosít a szerződésben meghatározott időn belül a megszerzett képzettségének munkakört. A szerződő felek tanulmányi szerződés alapján teljesítendő kötelezettségeinek (szolgáltatásoknak) egymással arányban kell állnia. A munkáltatói támogatással arányosan – de legfeljebb 5 évben – kell meghatározni a munkavállalónak a munkaviszonyban kötelezően eltöltendő időtartamot. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága részleges érvénytelenségre vezethet. A tanulmányi szerződés megszegésével összefüggő rendelkezéseket, előírásokat az Mt. 113. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések alkalmazása során szerződésszegésnek tekintendő minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a tanulmányi szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik szerződő fél szerződéssel kapcsolatos jogait és törvényes érdekeit. Ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti. Ha a támogatásban részesülő munkavállaló tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Ha a támogatásban részesülő munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le a munkáltatónál, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. Számos esetben előfordul, hogy a szerződés megszegése a munkavállalónak fel nem róható okból következik be (objektív szerződésszegés). A következetes ítélkezési gyakorlat a munkaviszonynak a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam előtti megszüntetését bizonyos esetekben nem minősíti szerződésszegésnek, pontosabban nem fűz ahhoz jogkövetkezményt, így a munkavállalónak nem kell a tanulmányi támogatást visszafizetni. A munkáltató a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás visszafizetésével – a szerződésszegéssel – kapcsolatos igényét választása szerint vagy fizetési felszólítással érvényesítheti [Mt. 162. § (3) bekezdés], vagy közvetlenül keresettel (fizetési meghagyással, viszontkeresettel) bíróság előtt. A tanulmányi munkaidő-kedvezményre vonatkozó előírásokat az Mt. […]