Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. szeptember 18-án (112. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1925

[…] kötelezettségre vonatkozó szabályok szerint elvárható módon nem jelzi, igazolja, és e tekintetben megállapítható a szándékosság vagy súlyos gondatlanság. A munkáltató a rendkívüli felmondási jogát az Mt.-ben foglalt szigorú szabályok betartásával gyakorolhatja jogszerűen. Ezek szerint a munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. A rendkívüli felmondást a munkáltatónak írásban kell közölnie, valamint indokolnia is szükséges, mely indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A munkáltatónak a kötelezettségszegés gyanúja felmerülését követően haladéktalanul intézkednie kell az alapos és megnyugtató ismeret megszerzéséhez szükséges kivizsgálásról, és ezzel nem késlekedhet. Csak ha az ennek érdekében szükséges intézkedéseket megtette, hivatkozhat arra, hogy azok alapján az előírt időben élt a munkaviszony megszüntetésének jogával (EBH 1999. 46.). Jelen kérdésbeli ügyben célszerű, ha a munkáltató késlekedés nélkül írásban – a későbbi bizonyítás megkönnyítése érdekében lehetőleg ajánlott tértivevényes levélben – felszólítja a munkavállalót, hogy távollétének elfogadható okát a kézhezvételt követően haladéktalanul, illetve rövid határidőn belül jelezze […]