Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya


Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. november 14-én (93. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1602

[…] ha az egy hónapra jutó tiszteletdíja eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra számítva ennek harmincadrészét. Az érintett biztosítási kötelezettségét tehát egy egyszerű osztással kell elbírálni: tiszteletdíját el kell osztani a megválasztásától a tiszteletdíj kifizetéséig eltelt időszak hónapjaival vagy napjaival (újabb kifizetés esetén majdan a kifizetéstől kifizetésig eltelt időszakot figyelembe véve), és amennyiben a hányados meghaladja az említett határösszeget, akkor meg kell fizetni utána a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ezen túlmenően terheli a céget a havi 1950 forint tételes eho is. A biztosítási kötelezettség fennállása esetén az adatszolgáltatást visszamenőleg kell megtenni. A bevallásban a kifizetés […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.