Biztosított és biztosítási jogviszonyban nem álló személy telefontérítése
Kérdés
Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. október 31-én (92. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1587
[…] társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Ha a társadalombiztosítási járulékot nem az adóval növelt értékre, hanem a természetbeni juttatás értékére vetítjük, akkor látható, hogy a társadalombiztosítási járulék 44,66 százalékos terhelést jelent. Az Eho-tv. 3. § (5) bekezdése szerint mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Ha az ingyenes telefonhasználatot biztosító kifizető és a magánszemély között nincs biztosítási jogviszony, akkor az adóköteles természetbeni juttatás értéke után a kifizetőt 11 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. A magáncélú telefonhasználat értéke alapja a 3 százalék munkaadói járuléknak is, hiszen az Ftv. 40. §-a szerint a munkaadói járulék alapját képezi a személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás. Összegezve elmondható, hogy a kifizetőt az alkalmazott után a juttatási érték 54 százalékát kitevő személyi jövedelemadó, 44,66 százalékát kitevő […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. október 31-én (92. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1587
[…] társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Ha a társadalombiztosítási járulékot nem az adóval növelt értékre, hanem a természetbeni juttatás értékére vetítjük, akkor látható, hogy a társadalombiztosítási járulék 44,66 százalékos terhelést jelent. Az Eho-tv. 3. § (5) bekezdése szerint mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Ha az ingyenes telefonhasználatot biztosító kifizető és a magánszemély között nincs biztosítási jogviszony, akkor az adóköteles természetbeni juttatás értéke után a kifizetőt 11 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. A magáncélú telefonhasználat értéke alapja a 3 százalék munkaadói járuléknak is, hiszen az Ftv. 40. §-a szerint a munkaadói járulék alapját képezi a személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás. Összegezve elmondható, hogy a kifizetőt az alkalmazott után a juttatási érték 54 százalékát kitevő személyi jövedelemadó, 44,66 százalékát kitevő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
