Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. november 23-án (48. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 877

[…] vállalkozóra is a magánszemélyekre vonatkozó szabályok alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy a vállalkozót nagykorú alkalmazottja (a meghatalmazásból az alkalmazotti minőségnek feltétlenül ki kell derülnie) is képviselheti mind a hatósági, mind a hatósági eljáráson kívüli ügyekben. Jogi személy és egyéb szervezet meghatalmazotti képviselete a hatósági eljáráson kívüli ügyekben és a bevallás benyújtásában A jogi személyt és egyéb szervezetet a hatósági eljárásban felsorolt személyeken túl szabályos meghatalmazással ellátott alkalmazottja (a meghatalmazásból az alkalmazotti minőségnek feltétlenül ki kell derülnie) és könyvelője, vagy a könyvelőiroda alkalmazottja is képviselheti a hatósági eljáráson kívüli eljárásban, kivéve azokat az ügyeket, melyekhez a törvényes képviselőt személyes meghallgatásra idézték be, és/vagy nyilatkozattételre, tanúvallomásra szólították fel. A HATÓSÁGI ELJÁRÁS Hatósági eljárás minden olyan eljárás, melynek során az adóhatóság adóalapot, adót (adóelőleget), adómentességet, adókedvezményt, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatási jogosultságot állapít meg, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igényt bírál el, költségvetési támogatást utal ki, ellenőrzés során feltárt jogsértést vagy jogkövetkezményt állapít meg, törvényben előírt fizetési kötelezettséget engedélyez. Ebbe a körbe tartozik tehát minden olyan cselekmény, amely nem tartozik az említett hatósági eljáráson kívüli eljárások körébe. Magánszemély meghatalmazotti képviselete hatósági eljárásban Magánszemélyt hatósági eljárásban ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértő (ideértve az okleveles adószakértőt is), adótanácsadó képviselheti szabályos meghatalmazással, kivéve azokat az ügyeket, melyekhez a magánszemélyt személyes meghallgatásra idézték be és/vagy nyilatkozattételre, tanúvallomásra szólították fel. Nem lehet meghatalmazott azonban az adószakértői és az adótanácsadói iroda – mint szervezet –, vagyis az adószakértő és az adótanácsadó csak mint természetes személy hatalmazható meg a képviselettel. Egyéni vállalkozó meghatalmazotti képviselete hatósági eljárásban A magánszemélyeknél felsoroltakon túlmenően nagykorú alkalmazottja is eljárhat meghatalmazottként, de alkalmazotti minőségét a meghatalmazásban egyértelműen fel kell tüntetni. Jogi személyek és egyéb szervezetek meghatalmazotti képviselete hatósági eljárásban Jogi személyt és egyéb szervezetet megbízás vagy meghatalmazás alapján jogtanácsos (jogtanácsosi iroda – mint szervezet – nem lehet meghatalmazott), ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértő, adótanácsadó képviselheti az adóhatósági eljárásokban, kivéve azokat az ügyeket, melyekhez a törvényes képviselőt személyes meghallgatásra idézték be, és/vagy nyilatkozattételre, tanúvallomásra szólították fel. A meghatalmazás általános szabályai Meghatalmazáson alapuló képviselet esetén az adóalany más személy közreműködésével vesz részt az adóigazgatási eljárásban. A meghatalmazás jognyilatkozat, amellyel a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat a képviseletére. A képviseleti jog megbízással is létrejöhet, de akkor szerződésen alapul. A meghatalmazás lehet eseti, állandó. A meghatalmazás megszűnik az ügy befejezésével (ez inkább az eseti meghatalmazásokra jellemző), a meghatalmazás visszavonásával (állandó meghatalmazásokra jellemző; a meghatalmazó a jognyilatkozatát visszavonja), a meghatalmazás felmondásával (a meghatalmazott mondja fel a meghatalmazás elfogadását), bármelyik fél halálával. A meghatalmazást, megbízást mindenkor írásba kell foglalni. Elvileg lehetőség van ugyan a meghatalmazó és a meghatalmazott együttes személyes jelenlétekor az adóhatóság előtt szóbeli nyilatkozatot tenni a meghatalmazásról – melyet ekkor jegyzőkönyvbe foglalnak –, de ekkor a személyes megjelenés nem mellőzhető. A meghatalmazást eredetben célszerű több példányban elkészíteni, mert egyes cselekményeknél ragaszkodhatnak az eredeti benyújtásához. A meghatalmazás egy eredeti példánya a képviselet igazolására mindenkor legyen a meghatalmazottnál, mert az eljárások során azt bármikor kérhetik. A meghatalmazott a személyének azonosítása céljából fényképes igazolvánnyal (elsődlegesen a személyi igazolvány, de ennek hiányában új típusú vezetői engedély, vagy útlevél birtokában) köteles eljárni az adóhatóság előtt. Ha igazolvánnyal nem rendelkezik, az eljárás megtagadható. Az eseti meghatalmazás Az eseti meghatalmazás általában egy konkrét ügyre vonatkozik. A meghatalmazásból egyértelműen ki kell derülnie a képviselet korlátozásának, vagyis hogy az egész ügyre vonatkozik, vagy annak csak egyes eljárási cselekményeire. Eseti meghatalmazás például a hatósági eljáráson kívüli eljárásokban az adóigazolás beszerzésére vonatkozó meghatalmazás. A meghatalmazás tartalmi elemei közé be kell illeszteni, hogy a meghatalmazott csak az igazolás átvételére jogosult, vagy az igazolás érdekében teljeskörűen eljárhat. Az első esetben – amennyiben a tartozásmentes igazolás kiadhatóságához például átvezetés vagy bevallás benyújtása szükséges – a meghatalmazott azt nem teheti meg, míg az utóbbi – teljes körű meghatalmazással rendelkező meghatalmazott – a szükséges nyomtatványokat aláírhatja, benyújthatja. A hatósági eljárások körében eseti meghatalmazással bonyolítható le például egy adóellenőrzés. Az adózó meghatalmazza az adószakértőt, hogy az ellenőrzés során képviselje őt. Ekkor is figyelemmel kell lenni a meghatalmazás tartalmi elemei között arra, hogy a szakértő az eljárás mely szakaszáig képviselheti az adózót. A meghatalmazás szólhat például az ellenőrzésben való közreműködésre, de akár az ellenőrzés jogerős lezárásáig való képviseletre is. Az állandó meghatalmazás Az állandó meghatalmazás a meghatalmazottat hosszabb távra – konkrét időtartamra vagy visszavonásig – látja el az ügyek viteléhez felhatalmazással. Az állandó meghatalmazásnál is figyelemmel kell lenni a hatósági és a hatósági eljáráson kívüli eljárásokra adható képviseleti szabályokra. Nem adható tehát a könyvelőnek olyan állandó meghatalmazás, hogy adóügyekben teljeskörűen eljárhat, mert a könyvelő csak a hatósági eljáráson kívüli ügyekben és a bevallások benyújtásának körében hatalmazható meg. Az ilyen meghatalmazás tehát érvénytelen. A meghatalmazás tartalmi elemei korlátozására különös gondot kell fordítani, vagyis a képviselettel érintett ügyeket, ügycsoportokat akár tételesen is fel kell sorolni. Például: ellenőrzésben való részvétel, az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárások, bevallások, bejelentések, adatszolgáltatások teljesítése, igazolások igénylése, folyószámla egyeztetése, fizetési kedvezmények előterjesztése stb. "Ha az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás időtartama alatt a meghatalmazott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a képviselőt terheli." Könyvelőiroda (könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság) alkalmazottjának meghatalmazása esetén a jogsértés miatt kirótt mulasztási bírságot a gazdasági társasággal szemben érvényesíti az adóhivatal. Az állandó meghatalmazás elfogadása tehát a meghatalmazottra nézve is hátrányos jogkövetkezménnyel járhat […]