Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. január 28-án (7. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 103

[…] vagy csak a saját jogú nyugdíjas személy minősülhet kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetőleg társas vállalkozónak, az utánuk fizetendő járulék (baleseti járulék) mértéke mindössze 5 százalék, ellátásaik az előzőekkel egyezően vannak korlátozva. A Tbj-tv. 4. § f) pontja rögzíti a saját jogú nyugdíjas fogalmát a következőképpen: "Az a természetes személy, aki jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény alapján 1. öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt is), 2. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékben részesül." Kétségtelen, hogy az rszj szabályai mutatnak rokon vonásokat is az öregségi nyugdíj szabályaival, ennek ellenére az idézett rendelkezés az rszj-ben részesülő személyt nem tartalmazza. Ebből következik, hogy az rszj-ben részesülő személy saját jogú nyugdíjasként sem minősülhet, és a fentiekben említett járulékfizetési kedvezmények sem illetik meg őt vagy foglalkoztatóját. Az előzőek nem tartoztak ugyan a szorosan vett kérdés körébe, azonban a különféle szociális tárgykörű jogszabályok – pl. a 8/1983. EüM-PM rendelet, az Ftv., az Szt. vagy az Eb-tv. – szerint járó ellátásokkal (pl. átmeneti járadék, munkanélküli-járadék, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, baleseti járadék stb.) kapcsolatosan gyakran tapasztalt bizonytalanság miatt szükségesnek tartottuk a saját jogú nyugdíjas személy fogalmának tisztázását. A konkrét kérdésre válaszolva tehát elmondhatjuk, hogy az rszj-ben részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását a járulékszabályok nem preferálják, így a biztosítási kötelezettséget eredményező munkavégzése – pl. a heti 30 órás munkaviszonya – alapján elért járulékalapot képező jövedelme után mind a társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat az általános szabályok szerint meg kell fizetni. 2003. […]