Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2002. december 10-én (5. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 72

[…] segítő családtagja útján gyakorolhatja. A GYES-nek a Cst.-ben található szabályai ennél jóval "liberálisabbak", a keresőtevékenység folytatását bizonyos korlátok között ugyan, de lehetővé teszik. A korlátot először is a Cst. 4. § d) pontja jelenti, mely a keresőtevékenység fogalmába tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyokat taxatíve meghatározza. Így e körbe sorolja a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységeket. További derogáció, hogy a Cst. 21. §-a a felsorolt tevékenységek folytatását kizárólag a gyermek másfél éves kora után és mindössze napi négy órát meg nem haladó időtartamban – vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik – biztosítja az igénylő számára. Kivételes szabály, hogy a nagyszülő is jogosult lehet a GYES-re, azonban ilyen esetben a keresőtevékenység folytatására az előzőekben részletezett feltételek mellett is csak a gyermek hároméves kora után van lehetőség. Az ismertetett szabályok egyes részleteinek értelmezése körében – immáron sokadszor – érdemes kihangsúlyozni, hogy az egyéni vállalkozó, illetőleg a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése esetén – az utóbbi esetében feltéve, hogy nem munkaviszony keretében valósul meg – maga a munkaidő fogalma, így a keresőtevékenységre előírt napi 4 órás időkorlátozás sem értelmezhető. A munkaidő az Mt. által szabályozott munkajogi kategória, amely kizárólag a munkaviszonyok sajátossága, elengedhetetlen eleme, és ami a munkaviszonyt minden más munkavégzésre irányuló jogviszonytól alapvetően megkülönbözteti. Így az egyéni vállalkozóként vagy a társas vállalkozás tagjaként végzett személyes közreműködés – e tevékenységtípusokra jogilag nem vonatkoztatható munkaidő okán – olyan keresőtevékenységnek minősül, amelyet a GYES-ben részesülő személy időkorlátozás nélkül, de csak az otthonában gyakorolhat. Megjegyezzük, hogy a keresőtevékenység fogalmába tartozó más tevékenységfajták – tehát az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködését kivéve – a munkaidő szempontjából a munkaviszonnyal esnek egy tekintet alá. A kérdésben példaként megemlített díjazásokkal – megbízási díj, tiszteletdíj – kapcsolatban a keresőtevékenység körébe tartozó jogviszonyokra kell utalnunk. Mivel a Cst. már idézett 4. § d) pontja szerinti felsorolásban sem a megbízási jogviszonyt, sem a különféle szervezetek választott tisztségviselőjeként fennálló jogviszonyokat nem találjuk meg, ebből következően a GYES-ben részesülő személy sem megbízási díjban, sem tiszteletdíjban nem részesülhet. Végezetül ki kell emelnünk, hogy a GYED, valamint a GYES folyósítása mellett a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően folytatott alkotó-, illetőleg keresőtevékenység révén megszerezhető díjazás nincs összeghatárhoz kötve. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 34. számában – 2004. 04. 06.): A Társadalombiztosítási Levelek 31. szám az 544. kérdésre adott válaszban a megbízási díj GYES, GYET alatti járulékfizetésével kapcsolatosan válaszoltak. Az 5. szám 72. kérdésre adott válaszban a GYED, GYES folyósításának ideje alatti munkavégzés lehetőségeire kaptunk elég részletes, törvényekkel alátámasztott magyarázatot. Ebből számunkra az derült ki, hogy megbízási szerződéssel nem alkalmazhatunk GYED-en, ill. GYES-en lévő személyt. Kérdésünk a következő: Miután ellentmondást érzünk a két válasz között, milyen feltételekkel, kivételekkel stb. vagy egyáltalán alkalmazhatunk-e GYES-en és GYET-en lévő személyt, és fizethetünk-e részére megbízási díjat? Valamint az Eho-tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerintünk egyértelműbb lenne, ha odaírták volna a törvényhozók, hogy munkavégzés esetén sem kell megfizetni a tételes eho-t, ahogy ez az Önök magyarázatából egyértelműen kiderül. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Nincs ellentmondás a két válasz között. Olvasónkat a két szabályozás különbözősége ellenére fennálló hasonlóságok zavarhatják. A GYED alatti munkavégzés tiltásáról az Eb-tv. 42/C §-a rendelkezik: "Nem jár a gyermekgondozási díj, ha a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja; b) a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [Szoc-tv. 4. § (1) bek. i) pont]; d) a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos […]