Bedolgozók munkajogi jogállása

Kérdés: Milyen kedvezményeket lehet elszámolni a több éve biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókra? Például: Jár-e betegszabadság? Jár-e fizetett ünnepre bér? Kaphatnak-e végkielégítést? Jár-e pótszabadság a 16 éven aluli gyermekre stb.?
Részlet a válaszából: […] ...16 éven aluli gyermek(ek) után járó pótszabadság a biztosított bedolgozót nem illeti meg. A témakörhöz kapcsolódó körülmény, hogy a társadalombiztosítási jog a bedolgozói jogviszonyt biztosítási oldalról díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Segítő családtag biztosítása

Kérdés: Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó édesanyja segítő családtagként besegít a vállalkozásba díjazás nélkül. Milyen bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, és milyen szerződést, megállapodást kell kötnie édesanyjával?
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát, illetve naptári napokon ennek harmincadrészét. Ekkor az általános szabályok szerint meg kell fizetni utána a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, az egyéni járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást, míg a fenti jövedelemhatár alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 57. §-a rendelkezik a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésének egyes feltételeiről, így kijelöli a végelszámolóként szóba jöhető személyek körét, továbbá a Cstv. szabályozási körébe utalja a részletek kidolgozását. A Cstv. tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozóval. A legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozó 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék (vagy nyugdíjjárulék és tagdíj) fizetésére kötelezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező önálló tevékenységet végző magánszemély helyzete speciális a társadalombiztosítási jogszabályok rendszerében. Tekintettel arra, hogy egyéni vállalkozónak nem minősül, így ezen a jogcímen rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Izraeli-magyar kettős állampolgár biztosítási jogállása

Kérdés: Helyesen jártunk-e el akkor, amikor nem fizettünk társadalombiztosítási járulékot egy izraeli-magyar tulajdonban lévő kft. munkaviszonyban álló izraeli ügyvezetője után? Az ügyvezető magyar állampolgársággal is rendelkezik, de Magyarországon évi 183 napnál kevesebbet tartózkodik.
Részlet a válaszából: […] ...társaság a munkaviszonyban álló ügyvezetője társadalombiztosítási jogállását a Tbj-tv. 11. §-ának c) pontja alapján állapította meg, mely szerint nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nyugdíjszerző idő ukrán állampolgárok esetében

Kérdés: Jogosultak lesznek-e nyugdíjra a korhatár elérésekor egy kft. ukrán állampolgárságú munkavállalói, akik után a cég, illetve egy szövetkezet is megfizeti a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott ukrán állampolgárokról van szó, akikre kiterjed a biztosítás, tehát a Tbj-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.Fenti jogszabályi hely megfogalmazása szerint az ellátásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi munkavállaló munkaadói, munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói, illetőleg munkavállalói járulékot fizetnie egy 90 százalékban külföldi tulajdonú cégnek az után az angol állampolgárságú dolgozója után, aki nem biztosított, így sem társadalombiztosítási-, sem egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott, munkaviszonyban álló dolgozó után annak ellenére meg kell fizetni, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a külföldi nem biztosított. A Tbj-tv. 11. § c) pontja alapján: "A biztosítás nem terjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Főfoglalkozású rendőrök járulékfizetése megbízásos jogviszonyban

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy vállalkozási szerződés alapján kifizetett, havi 13 000 forintos jövedelem után, ha azt egy őrző-védő kft. főállású rendőröknek fizeti ki a felügyelet ellátásáért? A rendőrség, mint főfoglalkozású munkahely, a tételes eho-t megfizeti, és erről igazolást adott ki.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének g) pontja szerint kell megállapítani. A havi 13 000 forintos jövedelem eszerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, így társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni utána nem kell. Az őrző-védő kft. foglalkoztató azonban nem mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagja vagyok 1996. május. 1-jétől. Befizetéseim meghaladják a kötelező tagdíjat. (a jelenlegi egyenleg 680 000 forint körüli), de a 10 éves időtartamot még nem értem el a befizetésekkel! Időközben előrehozott nyugdíjba mentem 1999. szeptember hóban, 55 évesen. A pénzt nem vettem fel, azóta is fizetem a tagdíjat. Most 2004-ben betöltöm az 59. évemet, vagyis a tényleges nyugdíjkorhatárt. Szeretném felvenni a pénzemet. Az évek során igénybe vettem adójóváírásokat kisebb-nagyobb összegben. Jár-e adólevonással, ha felveszem a pénzemet, s mennyivel? Hogyan kerülhető ez el?
Részlet a válaszából: […] ...után illeti meg a pénztártagot. A 2. § (5) bekezdés a) pontja szerint a nyugdíjkorhatár az az életkor, amelynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírják. A nyugdíjkorhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
209
210
211
223