Munkabérletiltás keresőképtelenség esetén

Kérdés: Milyen sorrendben kell foganatosítani a levonásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki a május havi, kb. 300 ezer forint nettó összegű munkabérének felét munkabérelőlegként felvette, másnap érkezett a nevére két végrehajtói letiltás több mint 500 ezer forint összegben, majd a hónap végén keresőképtelen állományba került? Helyesen jár el a munkáltató, ha először kizárólag a munkáért járó bér, valamint a munkába járás címén fizetett költségtérítés összegének 50 százalékáig foganatosítják a két letiltást, majd a fennmaradó összegből, illetve a táppénzből levonják a 150 ezer forintos munkabérelőleget? Értesíteni kell a végrehajtót a letiltás akadályoztatásáról abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb ideig lesz táppénzen?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdésre a választ a végrehajtási eljárás és a munkajog szabályainak együttes és összehangolt alkalmazása adja meg.A munkáltató a munkajog és az ahhoz rendelt saját belső szabályozó eszközeiben meghatározott módon a munkavállalók részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként

Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
Részlet a válaszából: […] Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának tartama alatt a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző, Eb-tv. 48/A. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt

Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a jogalap nélkül felvett ellátást (táppénz) a kifizetéstől számított 90 napon belül köteles az ellátást felvevő visszafizetni. Ebben az esetben még nem kell vizsgálni, hogy az ellátás felvétele felróható-e a részére [Eb-tv. 66. § (1) és (1a) bekezdései]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Közcélú munkavégzés során elszenvedett baleset

Kérdés: Milyen ellátást vehet igénybe a száj- és körömfájás elleni védekezés érdekében elrendelt közcélú munkavégzés során a tartásihely-azonosítón nyilvántartott tenyésztelepen munkavégzés közben elszenvedett baleset sérültje az egészségbiztosítás keretein belül? A munkát végző a tevékenység ellátása során, munkavégzéssel összefüggésben, a ragadós száj- és körömfájás típusú vírussal fertőzött állatállomány kezelése közben elrendelt feladatkörében állat rúgásától szenvedett térdsérülést. Jogosult lehet baleseti táppénzre ebben az esetben? Amennyiben igen, milyen feltételekkel igényelhető az ellátás?
Részlet a válaszából: […] A betegség elleni védekezés és megelőzés érdekében az illetékes kormányhivatal közcélú munkavégzést rendelhet el. Az elrendelésre az Éltv. 53. §-ának (4) bekezdése teremt jogalapot, amely szerint járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Betegszabadság kifizetése

Kérdés: Valóban csak a december havi bérrel fogja megkapni a november 22-től december 7-ig fennálló keresőképtelensége idejére járó betegszabadság díjazását a munkavállaló, annak ellenére, hogy az orvosi igazolásokat az első keresőképes napján, november 8-án leadta a munkáltató részére? A munkáltatónál a bérfizetési nap a tárgyhónapot követő hónap 5-e, így az orvosi igazolások leadásakor már megtörtént a számfejtés. Nincs törvényi kötelezettsége a munkáltatónak a hóközi kifizetésre ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben bemutatott helyzetben a munkavállaló érdeke háttérbe szorul annak ellenére, hogy a munkáltató eljárása jogszerűnek minősül. Alternatívaként a munkáltató belső szabályozó eszközeinek, saját belső jogforrásainak bővítése, vagy legalább a munkavállaló és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Bejelentés társadalombiztosítási kifizetőhely működésével összefüggésben

Kérdés: Milyen esetekben kell bejelentést tennie a kifizetőhelynek, illetve be kell jelenteni a munkáltató székhelyének és bankszámlaszámának változását, ha egyébként minden más változatlan marad? Amennyiben igen, hogyan kell megtenni ezt a bejelentést?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a foglalkoztató adataiban (pl. neve, székhelye, bankszámlaszáma stb.) változás következik be, vagy a foglalkoztatónál szervezeti, működési átalakításra kerül sor – különösen, ha ez a kifizetőhely működését, illetve a biztosítottak ellátását is érinti –, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Egyesület önsegélyező feladatai

Kérdés: Elláthat önsegélyező feladatokat az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja alapján egy közhasznúnak nem minősülő egyesület, amely a szerzői jogi törvényben szabályozott szerzői és szomszédos jogok kezelésére szakosodott? Amennyiben igen, akkor kinek, milyen formában nyújtható segély, illetve van felső határa a nyújtható összegnek? Kapnia kell a segélyezett személynek a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátások valamelyikét, tekintettel arra, hogy a törvény értelmében a juttatás az ellátások kiegészítésére nyújtható? Kérelmezni kell a segélyt az egyesülettől, vagy dönthet saját hatáskörben is a jogosultak köréről?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:63. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.Az egyesület céljait, tevékenységét tehát a tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

GYED jogalap nélküli folyósítása

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/C. §-ának (1) bekezdése értelmében nem jár a GYED, amennyiben a jogosult a Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Táppénzfolyósítás megszüntetése, táppénz iránti igény elutasítása

Kérdés: Megszűnik a keresőképtelenség miatt megállapított táppénzjogosultság abban az esetben, ha a kormányzati intézkedés keretében az álláshely elvonása a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát megszünteti?
Részlet a válaszából: […] A munkajog szabályozási rendszerét érintően kiemelt figyelem kíséri a foglalkoztatási jogviszonyok megszüntetésének egyes lehetséges okait.A munkaügyi konfliktusok többsége a jogviszony-megszüntetés esetköréből ered, mert az egyes állások megtartásának garanciája vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel. A táppénz a keresőképtelenség idején a biztosítottat ért keresetveszteség pótlására szolgál, így a jogosultság megállapítása során elsődleges kérdés, hogy egyáltalán történik-e keresetveszteség.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
2
3
16