Beteg gyermek után járó ellátások

Kérdés: Választhatja-e a munkaviszony fenntartása mellett a GYES helyett a valamivel magasabb összegű ápolási díjat az a határozatlan idejű munkaviszonyban álló édesanya, akinek Down-szindrómával és súlyos szívrendellenességgel született, jelenleg két és fél éves gyermeke állandó gyógyszerezésre, otthoni ápolásra és nevelésre szorul, ezért a gyermek 3 éves kora után az édesanya nem tud munkába tud állni, és előreláthatólag otthoni munkát sem tud vállalni? Ha nem, milyen támogatások illetik meg a 18 évesnél fiatalabb sérült, tartósan beteg gyermeket nevelő szülőt, illetve milyen lehetőségei vannak, hogy a megélhetés legalább minimális szinten fenntartható legyen?
Részlet a válaszából: […] Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoniápolását ellátó nagykorú személy részére a Szoc-tv. által biztosított anyagihozzájárulás. Ápolási díjra abban az esetben jogosult – a jegyes kivételével -a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Beteg szülő külföldön történő ápolása

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e annak a személynek az Olaszországban töltött ideje, aki beteg édesanyja ápolása miatt tartózkodott ott?
Részlet a válaszából: […] 1997. december 31. napját követően az az időtartam számítszolgálati időnek, amelyre a nyugdíjjárulékot megfizették. A szolgálati idő azaz időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettvolt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Ápolási díj időtartamának figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Egy nagyközség egyesített szociális egészségügyi pedagógiai szolgálatánál dolgozó hölgy 1996. január 1-jétől 1999. január 30-ig otthon ápolta édesanyját, de ápolási díjat nem kapott. 1947. december 17-én született, 33 éves munkaviszonya van, de ha lehetőség van rá, ezt a három évet is szeretné figyelembe vetetni a nyugdíjnál. Van-e erre mód?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül minden olyanbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékotkellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előttitartamát az 1997. december 31-én hatályos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Állásidő elszámolása

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozza a munka díjazását.A munkavállalót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett időre (állásidő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Egyéni vállalkozás ápolási díj alatt

Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához ejtsünk néhány szót az ápolási díjról. A szociális ellátásnak e fajtájáról a Szoc-tv. 40-44. §-ai rendelkeznek.Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó jogállása

Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie annak a főállású anyának, aki vasárnaponként egyéni vállalkozói tevékenysége keretében büfét üzemeltet egy piacon?
Részlet a válaszából: […] A Cst. szerint gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.Szintén a Cst. rendelkezik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] A Cst.-ben foglaltak alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a munkavállaló mely esetekben vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot. Ezek az alábbiak: a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
7
8
9