514 találat a megadott Munkavégzés+alóli+mentesítés szabadszóra

Kérdés: Ki kell fizetni a munkáltatónak a 2021-es költségvetésébe be nem tervezett jubileumi jutalmat az alábbi esetben? A dolgozó a 2016-os évben létesített közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltatóval, mely jelenleg is fennáll. A jogviszony létesítésekor leadott egy közalkalmazotti igazolást, mely 5 év jogosultsági időt igazolt a jubileumi jutalom tekintetében. A közalkalmazott 2021 februárjában jelezte a munkáltatónak, hogy 2018-ban számára esedékes lett volna a jubileumi jutalom kifizetése, és a jogosultság megállapításához további 20 év közalkalmazotti jogviszonyról az igazolást bemutatta. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a 2018-as évben a dolgozó valóban jogosulttá vált a 25 éves jubileumi jutalomra. Amennyiben ki kell fizetni a jutalmat, akkor a 2018. évi vagy az esedékesség napján érvényes illetményt kell figyelembe venni? Amennyiben nem a jelenlegi munkáltatónál dolgozott a közalkalmazott a 2018-as évben, követelheti-e volt (2018-as) munkáltatójától a jubileumi jutalom kifizetését, függetlenül attól, hogy a volt munkáltatónál rendelkezésre álltak-e a jogosultság igazolását alátámasztó dokumentumok a jogviszony fennállása alatt vagy sem? Köteles a volt munkáltató kifizetni a jutalmat, amennyiben csak a jogviszony megszűnését követően, a dolgozó utólag bemutatott igazolásai alapján realizálódott a jogosultság?

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 36 órás munkaviszonya mellett végzi vállalkozói tevékenységét, de a főállású munkahelyén hónapok óta táppénzen van? Tevékenységet betegsége miatt vállalkozóként sem tud végezni, kivétje pedig soha nem volt. Jogosult táppénzre egyéni vállalkozóként is annak ellenére, hogy járulékalap hiányában nem fizet társadalombiztosítási járulékot?

Kérdés: Mely esetben érvényesíthető az ösztöndíjban részesülő személy ösztöndíjára kiadott munkabérletiltás, illetve mentesíthető-e a letiltás hatálya alól a juttatott ösztöndíj, és ha igen, milyen feltételekkel?

Kérdés: Hogyan alakul a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által magyarországi munkavégzésre kiküldött izraeli állampolgárságú és külföldinek minősülő munkavállaló biztosítási jogviszonya abban az esetben, ha a munkavállaló 2016-2017. évben már dolgozott kiküldöttként Magyarországon, majd 3 évig egy magyarországi cég alkalmazásában állt? A jelenlegi kiküldetés 2021. április 1-jétől 2022. december 31-ig tart. Alkalmazható ebben az esetben a kiküldöttekre vonatkozó kedvezményszabály a biztosítási jogviszony megállapításakor?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy szociális szövetkezet tagjának a társadalombiztosítási jogállását? Valóban mentesül a havi minimálisjárulék-fizetési kötelezettség alól egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha tagja egy szociális szövetkezetnek, és tagi munkát végez?

Kérdés: Valóban van törvényi akadálya annak, hogy egy őstermelői családi gazdaság tagjai a gazdaság mellett egy betéti társaságot is létrehozzanak? Hogyan alakul a 3 tag járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha eddig csak a férj fizetett őstermelőként járulékot, és a betéti társaságban is csak ő működne közre ingyenes megbízási jogviszonyban? A feleség a bt.-ben beltagként ügyvezető lenne, de díjazásban nem részesül és rendelkezik egy heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, a gyermek egyetemi hallgató, a bt.-ben pedig kültagként nem működne közre?

Kérdés: Jogosult lehet a GYET-re az édesanya helyett a főállású egyéni vállalkozó édesapa? Szükséges, hogy ebben az esetben a családi pótlékot is az apa igényelje?

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?

Kérdés: Veszélyezteti egy vállalat által a saját nyugdíjas dolgozói természetbeni és pénzbeli segélyezésére létrehozott alapítvány közhasznú státuszát, ha az alapító okiratba bekerül egy olyan kiegészítés, amelynek értelmében az alapítvány közhasznú tevékenységének minősül a továbbiakban a nyugdíjas-találkozó szervezése és menedzselése is? Ez konkrétan azt jelenti, hogy az alapítvány a nyugdíjasokat évente egyszeri alkalommal vendégül látja, amelynek keretében a rendezvényt megszervezi, a tárgyi és személyi feltételeket biztosítja, a költségeket viseli, beleértve az esetleges előadók költségeinek és tiszteletdíjának fizetését. Van valamilyen adóvonzata, és ha igen, mennyi a nyugdíjas-találkozó évenkénti megrendezésének?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki heti 4, nyolcórás munkanapot, azaz hetente 32 órát dolgozik? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben órában tartja nyilván a szabadságot? Az éves szabadság órában számított mértéke megállapítható oly módon, hogy az éves szabadságnapok számát szorozza 6,4 órával, és amikor a dolgozó kivesz 8 munkaóra szabadságot, akkor az éves keretösszeget 8 munkaórával kell csökkenteni, tehát olyan, mintha 1,25 nap szabadságot vett volna ki?