tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

379 találat a megadott Közös+megegyezés szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Kisadózó bt. végelszámolása
Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
Azoknak a vállalkozóknak, akik korábban több vállalkozásban is kisadózóként voltak bejelentve, valóban választaniuk kell, tekintettel arra, hogy a Kata-tv. 7. §-a 2021. január 1-jétől kiegészült egy új (1a) bekezdéssel,...
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6674
2. találat: Munkaidő készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?
A kérdéssel összefüggésben szükséges kitérni arra, mely esetekben lehet a munkakör készenléti jellegét megállapítani.Az Mt. munka- és pihenőidő-szabályai körében található fogalom meghatározása szerint akkor készenléti...
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6666
3. találat: GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES lejárta után vissza szeretne menni a munkahelyére, de azt a tájékoztatást kapta, hogy már nincs szükség a munkájára, mert időközben megszűnt az a munkakör, amire alkalmazták?
Az érvényes munkaszerződés alapján a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége áll fenn a munkavállalóval szemben, így a keresőképtelenség megszűnését követően biztosítania kell számára a munkavégzéshez szükséges...
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6641
4. találat: Végkielégítés munkaidő változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havibéres dolgozó végkielégítését abban az esetben, ha semmilyen pótlékot, illetve egyéb eseti juttatást nem kapott, viszont az elmúlt hat hónapban - a cég bevételeitől függően - esetenként csak a munka-bére felét kapta meg, 4 órás részmunkaidős bejelentéssel? Ebben az esetben az elmúlt 6 hónap alapján kell egy átlagot számolni, vagy a felmondáskor érvényes havibér alapján kell kiszámolni a távolléti díjat?
A végkielégítés a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kötött jogintézmény. A munkavállalók végkielégítésre jogosultságát a munkaviszony megszűnésének módja és az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött...
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6638
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Beltag javára kötött biztosítás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
2019. január 1-jétől minden más személy, például munkáltató, kifizető által a magánszemély javára kötött és e más személy által fizetett díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a...
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6635
6. találat: Bíróság által megítélt kártérítés
Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
A bíróság által megítélt kártérítésre vonatkozóan már kialakult egy egységes álláspont, amelyet az Szja-tv., valamint a Tbj-tv. és a Szocho-tv. is alátámaszt. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III....
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6622
7. találat: Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
A probléma megoldásának jogszabályi hátterét a Tbj-tv. 100. §-ának (1) bekezdésében találjuk, miszerint amennyiben a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdőnapja...
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6599
8. találat: Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
A kérdés valószínűleg a munkaviszonyban álló dolgozó minimumjárulék-alapjára vonatkozik, hiszen az egyéni és társas vállalkozók esetében a Szakhoz-tv. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja egyértelműen fogalmaz: az egyéni...
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6581
9. találat: Járulékok utólagos levonása
Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
A foglalkoztató legteljesebb figyelme mellett is előfordul, hogy a munkabért terhelő kötelező érvényű, külön jogszabályban meghatározott, munkáltató általi levonással teljesítendő adóelőleg és járulék tételeket hibásan...
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6546
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Borravaló
Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Valóban, a Tbj-tv. 27. §-ának (1) bekezdése már nem nevesíti a felszolgáló közvetlenül kapott borravalóját járulékalapként, miközben a felszolgálási díjat továbbra is a felsorolásban találjuk.Noha a régi Tbj-tv.-ben...
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6543
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést