ChatGPT használata végrehajtási eljárás során

Kérdés: Beépíthető a végrehajtási eljárás folyamatába a ChatGPT használata, illetve kiváltható teljesen az ügyintéző munkája a csetrobot által?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esztendőben nem nyitható meg úgy hírportál, hogy ne szembesítsen a ChatGPT kifejezéssel, ami kétségtelenül az egyik legnagyobb újítás az amúgy is rohamosan fejlődő IT-szektorban. A ChatGPT egy mesterségesintelligencia-alapú csetrobot, amellyel bárki beszélgethet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszony

Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetni egy újonnan alakult kft. ügyvezetője után abban az esetben, ha nem tagja a cégnek, jövedelmet semmilyen formában nem vesz fel, és két másik kft.-ben rendelkezik heti 20-20 órás munkaviszonnyal, illetve van egy saját kft.-je, ahol tag és ügyvezető is egyben? Hogyan kell bejelenteni az új ügyvezetői jogviszonyt a '08-as bevallásban ebben az esetben? Kell valamilyen minimumjárulékot fizetni a saját cégben az ügyvezetői tevékenység után, illetve be kell jelenteni valamilyen módon ezt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] A kérdések sorrendjében a következő válaszokat adjuk. A magánszemély után abban a társaságban, amelyben anélkül tölti be az ügyvezetői tisztséget, hogy a tagja lenne, nem kötelező járulékot fizetni, feltéve, hogy az ügyvezetést nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] A kérdéseken sorrendben végighaladva lássuk a válaszokat. Azegészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége akkor terheli atársas vállalkozás nyugdíjas tagját, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik [Tbj-tv. 4. § d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 2009. július 1-jétől módosulnak a keresőtevékenységetfolytató rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjasokat érintő jogosultságánakvizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Aváltozások az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 2009. július 1-jétől módosulnak a keresőtevékenységetfolytató rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjasok jogosultságánakvizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Aváltozások az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Egy szórakoztatótevékenységet folytató betéti társaságnál a nyitvatartási idő délelőtt 11.00 órától másnap hajnali 03.00 óráig tart. Az Mt. 118. § (2) bekezdés szerinti 6 órát meghaladja a zárvatartási idő. Ebben az esetben a munkavállalók milyen munkarendben dolgozóknak minősülnek, és hogyan kell részükre a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlékot elszámolni? Hogyan kell részükre a heti pihenőnapokat kiadni? Az egység egy bevásárlóközpont területén üzemel, de a nyitvatartási idő nem esik egybe teljesen a bevásárlóközpont nyitvatartási idejével. Törvényesen alkalmazhatóak-e a megszakítás nélküli munkarendre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A munkarend a legáltalánosabb fogalom, amely valamennyi, a munkaidő felhasználásával, beosztásával kapcsolatos szabályozást magában foglal. Így például az adott munkáltatónál a napi munkaidő kezdetének, befejezésének meghatározását, a munkaidő beosztását, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Pihenőidő több műszakos munkarendben

Kérdés: Kiadható-e szabadság pihenőnap megszakításával, vagy csak a szabadság lejártát követően adható ki pihenőnap annak a három műszakos munkarendben foglalkoztatott, hétvégén is műszakban lévő ápoló-gondozó munkavállalónak, aki egyhavi munkaidőkeretben dolgozik? Pihenőnapnak számít-e a hétvége, és ezzel meg lehet-e szakítani a szabadságát, vagy a szabadságnak ebben az esetben folyamatosnak kell lennie?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a több műszakos munkarend és ehhez kapcsolódóan a délutáni, illetve az éjszakai műszak fogalmát. A rendelkezések értelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
Kapcsolódó címkék:    

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a munkavállaló mely esetekben vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot. Ezek az alábbiak: a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Tartalékos katonai szolgálat alatti kötelezettségek

Kérdés: Egy dolgozót tartalékos katonai szolgálatra hívnak be. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal kapcsolatban – túl azon, hogy a munkájukat nélkülöznie kell – a foglalkoztatóra többletteher nem hárul, de ezzel párhuzamosan az érintett munkavállalót sem érheti hátrány szolgálata miatt. A katonai szolgálatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
Kapcsolódó címke: