1386 cikk rendezése:
21. cikk / 1386 Kisadózás közalkalmazotti jogviszony mellett
Kérdés: Lehet kataalany az az egyéni vállalkozó, aki 36 órát elérő közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, azaz a közalkalmazotti jogviszony „munkaviszonynak” minősül a Kata-tv. értelmében?
22. cikk / 1386 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
23. cikk / 1386 Államvizsgát tett egyéni vállalkozó járuléka
Kérdés: Átalányadózóként mikortól kötelezett minimumjárulék fizetésére egy egyéni vállalkozó, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, és 2025. január 15-én sikeres államvizsgát tett?
24. cikk / 1386 Munkavállalás rehabilitációs ellátás mellett
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy rehabilitációs ellátásban részesülő személy?
25. cikk / 1386 Közalkalmazotti jogviszonyban álló egyéni vállalkozó
Kérdés: Terheli továbbra is a minimumközteher-fizetési kötelezettség az átalányadózó egyéni vállalkozót, ha közalkalmazotti jogviszonyt létesített heti 40 órában?
26. cikk / 1386 Többes jogviszonyú vállalkozó minimumközterhe
Kérdés: Mentesül továbbra is a minimumközteher megfizetése alól egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. ügyvezetőjeként társas vállalkozónak minősül, és ebben a jogviszonyában fizette meg a minimumjárulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót, 2024. március 1-jétől azonban a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel GYED-ben részesül? Az érintett egyéni vállalkozóként kivétet nem realizál, viszont most a GYED miatt okafogyottá vált az a nyilatkozata, amely szerint társas vállalkozóként teljesíti a minimális közteherfizetési kötelezettségét.
27. cikk / 1386 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Vonatkozik az 5.234.400 forintos kereseti korlát egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozóra? Hogyan kell megállapítani a jövedelmet a kisadózó vállalkozó esetében? A bevétel 60 százaléka számít jövedelemnek ebben az esetben, azaz 8.724.000 forint bevételig nincs veszélyben a járandóság?
28. cikk / 1386 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
29. cikk / 1386 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
30. cikk / 1386 Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott járuléka
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni egy felmentési idejét töltő közalkalmazott részére fizetett illetményből abban az esetben, ha 2024. október 2-től nyugdíjasnak minősül?