Ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban eltöltött szolgálati időként az 1982. szeptember 1.- 1985. augusztus 31. között a Magyar Tudományos Akadémia TMB keretében belföldi ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül minden olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előtti tartamát az 1997. december 31-én hatályos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Vállalkozási jogviszony vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá az egyéni vállalkozó foglalkoztatása, vagyis megvéd-e a vállalkozói igazolvány?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseEgy konkrét esetben a munkát végző személyeknek vállalkozói igazolványuk volt, áfás számlára dolgoztak, ám a munkaügyi ellenőrök ezt a vállalkozói jogviszonyt átminősítették munkaviszonnyá. A munkaügyi ellenőrzés ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Milyen feltételek alapján fizet járulékot a kezdő egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kezdő egyéni vállalkozó fogalma 2003. január 1-jétől jelent meg ismételten a társadalombiztosítási jogszabályokban. A Tbj-tv. 4. § ba) pontja szerint az egyéni vállalkozó kezdőnek a járulékfizetési kötelezettsége első napjától (azaz a vállalkozói igazolványa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bek. e) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, tehát táppénzre is jogosultságot szerezhet.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Baleseti táppénz alapjának számítása

Kérdés: Kell-e visszamenőleg balesetitáppénz-különbözetet folyósítani a dolgozó részére, ha az ellátás folyósítását követően a részére jutalom, illetve 13. havi munkabér kifizetésére került sor? Mit kell érteni a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakon?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénzre – ha eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, így az Eb-tv. 47. §-ában foglaltakat is. Tehát az utólagosan kifizetett nem rendszeres jövedelmek után akkor lehet a balesetitáppénz-különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] Nézzük először az ügyvezető jogállását. A kft. ügyvezetője e teendőit – főszabályként – munkaviszonyban látja el, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyát a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni (Gt. 30. §).Mindebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az ügyvezető jogállásával. A kft. ügyvezetője a teendőit fő szabályként munkaviszonyban látja el, illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Egyéni vállalkozó határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Milyen egyénijárulék-levonási, illetve eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazása esetén? A foglalkoztatásra fizikai munkára szóló, határozott idejű munkaszerződés alapján, 1-2 hetes időtartamra, heti 40 órás munkaidőben, napi bruttó 8000 forint javadalmazásért kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a társadalombiztosítási jogállást kell tisztáznunk: főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett esetenként rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal.A munkaviszony vonatkozásában a vállalkozói mivoltnak különösebb jelentősége nincs, e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetettek megválaszolásához a versenyen, vetélkedőn elért helyezés okán megszerzett vagyoni érték formájának és összegének (pl. tárgyjutalom, pénzbeli juttatás, trófea), a vagyoni értéket megszerző személyének, valamint a biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Munkaviszony megszüntetése GYES alatt

Kérdés: Egyéni vállalkozónak több telephelye van, és mindegyikben több dolgozó dolgozik. Az egyik telephely megszűnése és az egyéni vállalkozói igazolvány módosulása esetén a vállalkozó megszüntetheti-e az ott dolgozó, de GYES-en lévő alkalmazott munkaviszonyát, tudván a fokozott védelemről?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt többek között a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] időtartama alatt.A kérdéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
130
131
132
139