Kedvezmények szakképzési munkaszerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Hogyan érinti az egyéni vállalkozó által igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-mentességet, illetve adókedvezményt, ha az általa 2025. december hónaptól szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló 2026 szeptemberétől nem folytatja a tanulmányait, és a munkaviszonyát is megszüntette a vállalkozónál?
Részlet a válaszából: […] munkaszerződést saját dolgozójával létesítette. Az előzőekben említett jogszabályhely (2) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben részt vevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást a Szak-tv. 90/A. §-a szerint saját foglalkoztatónál teljesíti, és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.Tehát saját munkavállalóval kötött szakképzési munkaszerződés esetében a tanulmányok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Magánszemély által kft.-nek nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek járó kamatból abban az esetben, ha kölcsönt nyújtott egy kft.-nek? A magánszemélynek sem tagsági, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya nincs a társasággal.
Részlet a válaszából: […] kft.-nek a kamat teljes összegéből 15 százalék személyijövedelemadó-előleget kell levonnia. Az egyéb jövedelem után emellett 13 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. A Szocho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése alapján a kifizetőtől származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem után a szociális hozzájárulási adó megállapítására, bevallására és megfizetésére a kifizető kötelezett. A szocho tehát a kft. saját közteher-kötelezettsége, így annak összegével a magánszemély részére járó kamat nem csökkenthető.Mivel a szocho megfizetésére a kifizető köteles, a jövedelem megállapításakor nem alkalmazható az Szja-tv. 29. §-ában szereplő 89 százalékos szabály. A személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja egyaránt a kamat teljes összege. Az egyéb jövedelmet terhelő szochóra az adófizetési felső határ sem alkalmazható. Ha például a szerződés alapján a magánszemélyt 100.000 forint kamat illeti meg, a kft. abból 15.000 forint személyijövedelemadó-előleget[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló után járó kedvezmények

Kérdés: Köteles átadni a komplex minősítésről szóló dokumentumot és a rokkantsági ellátásra vonatkozó határozatot a munkavállaló a munkáltató részére a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás kedvezményének a bizonyítására? Egy esetleges adóellenőrzés során elegendő a rokkantsági ellátásra vonatkozó határozat előlapjának másolata, illetve a komplex minősítés részleges másolata a kedvezményekre való jogosultság igazolására? A munkavállaló a betegségére vonatkozó adatainak védelmére hivatkozik.
Részlet a válaszából: […] vezetnie. E nyilvántartás tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló és a 22/A. § szerinti személy természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető.A fentiek alapján tehát a munkaadónak mind a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezmény érvényesítéséhez, mind pedig a rehabilitációs hozzájárulás összegének a csökkentéséhez szüksége van[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Nyugdíjjogosultság visszamenőleges érvényesítése

Kérdés: Befolyásolja bármilyen módon az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, ha egy kft.-ben munkaviszony keretében dolgozó tag év közben visszamenőleg érvényesíti a nyugdíjjogosultságát? A munkavállaló havi bruttó munka-bére 500 ezer forint.
Részlet a válaszából: […] társadalombiztosítási jogállásának a rendezése (a többletként bevallott szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék visszaigénylése) érdekében a kérdéses időszak vonatkozásában önellenőrzést kell benyújtani. Ugyanakkor e változás az osztalék utáni fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét nem befolyásolja, mivel az osztalék [illetve a Szocho-tv. 1. § (5) bekezdésében említett jövedelmek] után a nyugdíjas személyt is terheli a szociális hozzájárulási adó.Másrészt pedig az e jövedelmek tekintetében a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximum-adóalap számítása során a nyugdíjasként szerzett – tehát szociális hozzájárulási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó státuszának változása

Kérdés: Egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, amelyben 2025-ben fizetés nélküli szabadságon volt. Január 31-éig GYED-ben részesült, ezt követően pedig GYES-t kapott. A közelmúltban megállapították, hogy a munkáltató a GYED-et jogalap nélkül állapította meg, mert a munkavállaló csak GYES-re lett volna jogosult. A magánszemély tájékoztatása szerint a felvett GYED-et nem kell visszafizetnie. Befolyásolja a társas vállalkozó biztosítási és járulék-fizetési kötelezettségét a GYED-re való jogosultság utólagos megszűnése? Szükséges-e emiatt önellenőrzéssel módosítani a társas vállalkozás 2025. évi járulékbevallásait?
Részlet a válaszából: […] ellenére) főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, aki után a társaságnak – főszabály szerint – minimumadó- és járulékfizetési kötelezettséget kell teljesítenie.A Tbj-tv. 39. §-ának (3) bekezdése értelmében azonban a társas vállalkozó mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól arra az időszakra, amikor táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül. Tehát a GYED folyósításának a tartama alatt nincs minimumkötelezettség. A kérdés jelen esetben arra irányul, hogy amennyiben a GYED nem jogszerűen került kifizetésre az érintettnek, akkor változik-e mindez?A kérdésben foglaltak alapján a GYED jogalap nélküli kifizetésének megállapítása és a tényleges folyósítás között több mint 90 nap telt el, melyből következően az ellátást csak abban az esetben lehetett volna visszakövetelni az érintettől, ha számára az ellátás felvétele felróható lett volna. Ez viszont a kérdésben foglaltak alapján nem merült fel, így az Eb-tv. 66. §-ának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Ekho szerinti adózás kiva hatálya alá tartozó cégnél

Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó társaság munkavállalója, illetve megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélye, ha az ekho alkalmazásának egyéb feltételei teljesülnek? Helyesen gondolja a cég ügyintézője, hogy ebben az esetben az ekho alkalmazásával adózó bevétel nem növeli a kiva alapját?
Részlet a válaszából: […] mivel a Tbj-tv. szerint nem minősül járulékalapnak az adóévben – nem tekintendő a törvény alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek, és így a kivaalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni. A munkabérnek az általános szabályok szerint adózó része azonban személyi jellegű kifizetésként része a kivaalapnak. Munkaviszony esetén ugyanis[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelése

Kérdés: Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?
Részlet a válaszából: […] szerint az ellátás csak attól követelhető vissza, akinek a felvétel felróható. A 90 nap tehát nem elévülési határidő, hanem azt választja el, hogy a kötelezéshez szükséges-e a felróhatóság bizonyítása.A felróhatóság nem állapítható meg automatikusan abból, hogy a jogosultság utóbb hiányosnak bizonyult. Fel kell tárni, hogy az érintett tudta-e, illetve az adott helyzetben általában elvárható körültekintéssel tudnia kellett-e, hogy nem jogosult az ellátásra. A felróhatóságot megalapozhatja különösen a valótlan adatközlés, a jogosultságot érintő lényeges körülmény elhallgatása, a bejelentési vagy együttműködési kötelezettség elmulasztása, illetve az, ha az érintett a kizáró körülmény ismeretében igényelte és vette fel az ellátást.A kérdésben szereplő személy nyugdíj-megállapító határozata már 2021-ben megszületett, azt azonban csak 2026-ban mutatta be a munkáltatójának, miközben 2023-ban és 2024-ben több alkalommal táppénzt igényelt és vett fel. Ezek a körülmények megalapozhatják a felróhatóságot, hiszen a nyugdíjasstátusz a munkavállaló személyére vonatkozó, határozattal megállapított tény, amely alapvetően meghatározza társadalombiztosítási jogállását.A visszafizetésre kötelező döntésben ugyanakkor a tényállást teljeskörűen tisztázni, a felróhatóságot pedig indokolni kell. Vizsgálandó különösen, hogy az érintett mikor vette át a nyugdíjhatározatot, milyen kezdő időponttól állapították meg a nyugdíját, tett-e nyilatkozatot nyugdíjasstátuszáról, az egyes táppénzigények benyújtásakor milyen adatokat közölt, kapott-e tájékoztatást az adatváltozás bejelentéséről, továbbá a munkáltató vagy a kifizetőhely rendelkezett-e olyan adattal, amelyből a nyugdíjasstátusz felismerhető lett volna. Ha a munkavállaló korábban kifejezetten nem nyugdíjasnak nyilatkozott, a felróhatóság megállapítása még egyértelműbb lehet.A 90 napon túli visszakövetelés időbeli korlátját az Eb-tv. 70. §-ának (2) bekezdése határozza meg: az Eb-tv. 66–68. §-án alapuló követelés az ellátás kifizetésétől számított öt éven belül érvényesíthető. Az ötéves határidőt minden kifizetésre külön kell számítani; nem a keresőképtelenség kezdete, az ellátást megállapító döntés kelte vagy a táppénzes időszak vége, hanem az adott összeg kifizetésének időpontja irányadó. A 2023-ban és 2024-ben folyósított táppénzek ezért 2026-ban még visszakövetelhetők. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy ha a követelés alapjául szolgáló magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a követelés öt éven túl, a büntethetőség elévüléséig is érvényesíthető, a kérdésben ismertetett tényállás alapján azonban ennek vizsgálata nem szükséges.Az Eb-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerint a foglalkoztató, más szerv vagy egészségügyi szolgáltató köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha annak jogalap nélküli megállapítása vagy folyósítása az adott szerv mulasztásának vagy valóságtól eltérő adatszolgáltatásának következménye, és az ellátás az Eb-tv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján nem követelhető vissza. Ha a foglalkoztatót és az ellátásban részesült személyt egyaránt felelősség terheli, az Eb-tv. 66. §-ának (4) bekezdése alapján közrehatásuk arányában kötelesek helytállni; ha ez az arány nem állapítható meg, egyenlő arányban kell őket kötelezni.A munkáltató felelősségét önmagában nem alapozza meg, hogy ő működtette a kifizetőhelyet, és állapította meg a táppénzt. Ahhoz az is szükséges, hogy rendelkezett, illetve az adott helyzetben rendelkeznie kellett volna a nyugdíjasstátuszra vonatkozó adattal, mégsem vette azt figyelembe. Ha a munkavállaló a státuszát nem jelentette be, a határozatot nem mutatta be, a munkáltató pedig arról más forrásból sem tudott és nem is tudhatott, a téves megállapítás jellemzően nem róható fel a kifizetőhelynek. Közrehatás állhat fenn viszont például akkor, ha a munkavállaló bejelentette nyugdíjasstátuszát, de a munkáltató azt nem vezette át a nyilvántartásában, vagy nem adta át a kifizetőhelynek.Az Eb-tv. 81. §-ának (1) bekezdése szerinti szak- és pénzügyi ellenőrzés kiterjed a pénzbeli és baleseti ellátásokkal összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a kifizetőhely hatáskörébe tartozó ellátások megállapítására és folyósítására, valamint a kapcsolódó ügyviteli feladatokra. Az átfogó kifizetőhelyi ellenőrzés azonban nem azonos az adóigazgatási szabályok szerinti, ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező adóellenőrzéssel. Lezárása ezért nem zárja ki automatikusan az ellenőrzött időszakban folyósított egyedi ellátások későbbi vizsgálatát.Ha a nyugdíjasstátusz 2025-ben sem a kifizetőhely, sem az ellenőrző szerv előtt nem volt ismert, az ellenőrzés nem terjedhetett ki e körülménynek a táppénzjogosultságra gyakorolt hatására. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Megbízott táppénzjogosultságának időtartama

Kérdés: Mennyi ideig lehet jogosult táppénzre az a magánszemély, aki 2026. január 12-től tartós megbízási jogviszony keretében végez munkát egy cégnél havi 300.000 forint megbízási díj ellenében, és 2026. szeptember 1-jétől előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen? A foglalkoztató 2025-ben is megbízási szerződés alapján foglalkoztatta az érintettet, havonta változó összegű díjazással. Emiatt a magánszemély nem minden hónapban minősült biztosítottnak, mert a járulékalapot képező jövedelme egyes hónapokban nem érte el a minimálbér 30 százalékát. A megbízottnak 2025 előtt nem volt biztosítási jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] napig jogosult táppénzre. A biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.A megbízott 2026. január 12-től a keresőképtelenségét közvetlenül megelőző napig, 2026. augusztus 31-ig 232 nap folyamatos biztosítási idővel rendelkezik. Ehhez hozzá kell számítani a 2025-ben szerzett biztosítási időt is, feltéve, hogy az a 30 napos megszakításra vonatkozó szabály alapján a 2026. január 12-én kezdődött biztosítással folyamatosnak tekinthető. Mivel a 2025. évi biztosításban töltött napok és az esetleges megszakítások pontosan nem ismertek, a táppénzfolyósítás teljes időtartama nem határozható meg. A megbízott azonban legalább 232 napig, a figyelembe vehető 2025. évi biztosítási idővel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Táppénz összege kódváltás esetén

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 13-án, a munka befejezése előtt üzemi balesetet szenvedett. A balesetet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismerte el. A munkavállaló ezt követően két hétig kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Mivel január 13-ára a teljes munkabérét megkapta, a társadalombiztosítási kifizetőhely január 14-től folyósít részére baleseti táppénzt. A 2026. augusztus 24-től kiállított orvosi igazoláson azonban a keresőképtelenség kódja „1”-esről „8”-asra változott. Továbbra is baleseti táppénzt kell folyósítani a korábban megállapított napi alap figyelembevételével, vagy az általános szabályok szerint új táppénzalapot kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] illeti meg, táppénzre csak a betegszabadság lejártát követő naptól jogosult. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a munkavállaló 2026-ban hány munkanap betegszabadságot vett már igénybe. A még rendelkezésre álló betegszabadságot – legfeljebb 15 munkanapot, illetve az abból fennmaradó munkanapokat – 2026. augusztus 24-től kell kiadni részére.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott munkavállaló balesete

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet. A kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönzött munkavállalót ért munkabalesetet, illetve a munkába menet vagy a munkából hazafelé bekövetkezett üzemi úti balesetet a kölcsönvevőnek vagy a kölcsönbe adónak kell kivizsgálnia? Ki köteles elkészíteni a Munkabaleseti, illetve az Üzemi baleseti jegyzőkönyvet, és melyik felet kell a jegyzőkönyvben munkáltatóként, illetve foglalkoztatóként feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a jegyzőkönyvet a kölcsönbe adó munkáltatónak is meg kell küldeni. A kölcsönbe adó adatait a jegyzőkönyv kitöltési útmutatója szerint az egyéb információk között is indokolt feltüntetni.A munkába menet vagy a munkából a lakásra, szállásra menet közben bekövetkezett baleset ugyanakkor az Mvt. 87. §-ának 3. pontja alapján nem munkabaleset. Az ilyen baleset az Eb-tv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén minősülhet üzemi balesetnek. Az úti balesetre ezért nem alkalmazható automatikusan az Mvt. azon különös fogalmi szabálya, amely a kölcsönvevőt tekinti munkáltatónak. Az Mvt. 87. §-ában meghatározott fogalmak ugyanis a törvény kifejezett rendelkezése szerint az Mvt. alkalmazásában irányadóak.Az Eb-tv. R. 43. §-a is elválasztja a két eljárást. Az (1) bekezdés értelmében az üzemi balesetnek minősülő munkabaleset esetében a Munkabaleseti jegyzőkönyv felvételére a külön jogszabály, vagyis a munkavédelmi szabályozás rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Ebből következően ebben a körben a kölcsönvevő jár el. A 43. § (2) bekezdése viszont önállóan úgy rendelkezik, hogy a munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét Üzemi baleseti jegyzőkönyvben rögzíteni. Ez a bekezdés nem utal vissza az Mvt. munkáltató fogalmára, és a kölcsönvevőt sem nevezi meg kötelezettként.A Tbj-tv. 4. §-a 4. pontjának 4.6. alpontja szerint az Mt. XVI. fejezete szerinti munkaerő-kölcsönzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbe adó minősül foglalkoztatónak. Az Mvt. és az Mt. valóban másként rendelkezik a munkavédelmi kötelezettségek és a munkabalesetek kivizsgálása tekintetében. Nem található azonban olyan rendelkezés, amely ezt az eltérést a munkabalesetnek nem minősülő úti balesetek kivizsgálására is kiterjesztené.Mindezek alapján az úti balesetet – véleményünk szerint – a kölcsönbe adónak kell kivizsgálnia, és a kölcsönbe adó köteles elkészíteni az Üzemi baleseti jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvben munkáltatóként, illetve foglalkoztatóként a kölcsönbe adót kell feltüntetni. A kölcsönvevő közreműködése ugyanakkor nélkülözhetetlen lehet: át kell adnia különösen a munkavégzés helyére, az adott napi munkaidőre, a műszak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.
1
2
3
4